0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 30.

Gazdasági fenntarthatóság egy hazai méhészetben II.

Magyarországon a méhészet az állattenyésztési ágazaton belül viszonylag kis léptékű ágazat, de a biológiai sokféleség fenntartása és a vidéki foglalkoztatás szempontjából alapvető fontosságú.

A méztermelés jövedelmezőségét befolyásoló két kritikus tényező, amelyek egymással is összefüggenek, az egy méhcsaládra jutó mézhozam alakulása (a méhcsaládok termelőképessége) és a mindenkori felvásárlási (nagykereskedelmi) ár. Ez a méhészeti modell esetében akácméznél 2300 Ft/kg, egyéb mézfajtáknál 1000 Ft/kg volt. Ez a két tényező önmagában is érzékeny az ágazati eredményre. Hazánkban a korábbi években jellemzően a pergetések után indult a felvásárlás, kezdetben alacsonyabb áron, ami az őszi-téli hónapokban valamivel magasabb szinten stagnált a következő év elejéig. Az akácméz felvásárlási ára magasabb, mint a többi vizsgált mézfajtáé, így a termelési értékhez való hozzájárulása jelentős. Megállapítható, hogy a méhészet munkaigényes tevékenység, amit jól mutat a munkaerőköltség magas aránya a termelési költségeken belül. Ennek alapján a fedezeti ponthoz tartozó termelési volument akácméznél 1517 kg, napraforgóméznél 1360 kg, repce- és vegyes virágméznél 688-688 kg-ban, azaz összesen 4253 kg-ban állapítottuk meg, amihez legalább 71 méhcsalád szükséges. A méhcsaládok számának növekedése a támogatások arányának megfelelő növekedését is eredményezheti a teljes jövedelemszerkezetben, jelezve a támogatások fontosságát és a pénzügyi eredményhez való kapcsolódását.

Bagóné Viola viaszgyertyái
Illusztráció
A méz- és egyéb méhészeti termelés fő gazdasági célja a méhészek (hazánkban mintegy 20 ezer fő) bevételi és megélhetési lehetőségének biztosítása, valamint jelentős exportbevételek generálása, mivel a méz nagy részét külföldre exportálják, így szerepet játszik a makrogazdasági mutatók alakulásában.

A méhészet jelentősen hozzájárul a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen beporzáshoz és az ökológiai egyensúlyhoz. Ehhez kapcsolódóan, tanulmányunkból kiindulva, további kutatások alapját képezheti a méhészek számára fizetendő normatív jellegű (méhcsaládonkénti) beporzási díj meghatározása. A méhész a termelt méhviasz újrahasznosításával (műlépek számára), valamint számos eszköz (kaptár, keretek, tárolóeszközök) fenntartható használatával óvja a környezetet. Emellett egyre fontosabb a társadalom egészséges, jó minőségű élelmiszerrel való ellátása. Vida és Feketéné Ferenczi (2023) eredményei alapján az elmúlt években nőtt a mézfogyasztás, a felmérésben részt vevők egyre tudatosabbak mézfogyasztásukkal és mézvásárlásukkal kapcsolatban. Kutatásuk szerint a mézfogyasztást a jövőben szélesebb körben és határozottabban kellene népszerűsíteni. A méz bizalomi termék, vagyis a méz származási helyének, termelésének körülményeinek ismerete elengedhetetlen, amit a fogyasztók számára minél jobban hangsúlyozni kellene.

Az európai és ezen belül a magyar mézfogyasztók számára kulcsfontosságú, hogy jó minőségű mézhez jussanak, hiszen Vida és Feketéné Ferenczi (2023) vizsgálatai alapján ez az egyik legfontosabb szempont a mézvásárlás során.

Mindez hozzájárul a vidék népességmegtartó képességének erősítéséhez, a méhészeten alapuló családi gazdaságok stabilizálásához. Megállapítható, hogy egyaránt fontos az ágazat pénzügyi jellegű (Magyar Méhészeti Nemzeti Program, pályázatok, adózás) és nem pénzügyi jellegű (jogszabályi környezet, érdekérvényesítés, mézhamisítás elleni fellépés) támogatása (Feketéné Ferenczi et al., 2023B).

Feketéné Ferenczi Aliz1,*,
Szűcs István2,
Bauerné Gáthy Andrea3

1 Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.; ferenczi.aliz@econ.unideb.hu
2 Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.; szucs.istvan@econ.unideb.hu
3 Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.; bauerne.gathy.andrea@econ.unideb.hu
* Levelező szerző: ferenczi.aliz@econ.unideb.hu

A felhasznált irodalom a Szerzőknél érhető el.

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Méhészet