Mint a szervező Magyar Kertörökség Alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelik, a kertturizmus már az elmúlt két évtizedben is jelentős turisztikai vonzerővel bírt, a koronavírus-járvány alatt azonban jelentősen megugrott a természeti örökség iránti kereslet és növekedése azóta is töretlen.
A közlemény szerint a konferencia megnyitóján Lánszki Regő építészeti államtitkár kiemelte: véget kell vetni a zöldfelületek profitorientált beépítésének, a tájépítészek látásmódját érvényesíteni kell természeti örökségünk alakításában.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 1938 óta nem született olyan törvény, mint a tavaly elfogadott új, magyar építészetről szóló szabályozás, amely kellő szigorral lép fel a zöldfelületek megóvása érdekében. A részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt állnak,
Az országos főépítész ugyanakkor kiemelte: „nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk (…) ennek érdekében szükséges a hazai tájépítész szakma bevonása, így hamarosan kinevezzük a törvényben nevesített országos főtájépítészt is”.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a kultúra eredeti értelmében jóval tágabb fogalom, mint amelyben napjainkban használjuk, ennek eleven emlékhelyei és dísz- és haszonkertjeink, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a kultúrában is.