
Palik Klára, a zsűri elnökeként értékelte a beérkezett és megvizsgált 100 lekvár- és szörpmintát. Kiemelte: fontos kritérium volt a termék kinézete, színe, állaga, hogy mennyire köszön vissza a gyümölcs aromája, eredeti íze és illata, milyen harmonikusan illenek egymáshoz a különböző ízvilágok úgy a hagyományosan (cukorral), mint az anélkül készített termékekben.
Az a jó, ha a termelők diverzifikálják termékeiket. Többen, szinte szégyenlősen hozták be családi kamrájukból a nagymama receptje szerint készült befőttes és szörpös üveget, és kiderült, hogy a legjobbak közé kerültek, hiszen nemcsak a gyümölcs íze, hanem a nagymama emléke, lelke is benne volt a készítményben” – idézte fel tapasztalataikat a zsűri elnöke. A gasztronómia a kultúránk szerves része, idetartoznak a lekvárok, szörpök is, és aki ezzel foglalkozik, annak kötelessége megismerni, megismertetni, megtanítani, átadni a fiatal nemzedéknek ezeket az ízeket, hagyományokat, hiszen ez legalább annyira fontos, mint a népdal vagy a néptánc – mondta Palik Klára, aki ismertette a zsűri munkáját.
Nehéz dolguk volt, ugyanis
Egészen különleges íztársításokat is felvonultattak, és ami nagyszerű volt, hogy a megjelenítésben, ízvilágban és a minőségben nagyon nehéz volt különbséget tenni, de mivel versenyről volt szó fel kellett állítani egy sorrendet. A nagyszámú díjazott igazolta, hogy kemény vetélkedő volt. Végül lekvár-szörp kategóriában 12, illetve 5 termelő emléklapot kapott, bronzérmet 12-en, illetve 14-en vehettek át, 14 és 6 ezüstöt és 23, illetve 12 aranyat osztottak ki. Végül egy-egy nagyaranyat és serleget vehettek át a legjobbnak ítélt lekvárért és szörpért tulajdonosaik. Volt olyan díjazott, aki többször megfordult a pódiumon, köztük egyszerű gazdák, háziasszonyok és kisüzemi termelők is, ami valóban igazolja, hogy a térségben sokan vannak, akik minőségi helyi terméket képesek letenni a fogyasztók asztalára.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar![]() |

Ez is érdekelheti: