Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója kiemelte: az élelmezési kényszer kielégítésében óriási szerepe van az agrártudományoknak, hiszen
Benedek Fülöp, a NAGISZ Zrt. igazgatósági elnöke emlékeztetett az Európai Unió 2018-ban hat fejezetben határozta meg azokat a teendőket amik a fenntartható fejődés érdekében általában indokoltnak tartottak. Ebből 2 fejezet került részletesen kidolgozásra, a többi esetében tervezetek vannak. Magyarországon azt választották, hogy a bankok fognak környezetvédelmi célokat kikövetelni a beruházások megvalósulásakor. A fenntarthatóságot társadalmi igényként kell kezelni, beleértve az élelmiszer- és az emberi igényt is. Az emberek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy a fenntarthatóságban megfogalmazott területek biztosítottak legyenek.
Nincs fenntartható állattenyésztés és nincs nem fenntartható állattenyésztés – véli Szabó Viktor, a Bold-Agro Kft. ügyvezető igazgatója. A fenntarthatóság egy folyamatos szimbiózis, amiben figyelni kell az állat igényeit és ha ezeket kiszolgáljuk, a jó termelési mutatószámok érhetők el, amivel fenntartható lesz az állattenyésztés.
Ha ez a három dolog, az állatok igényeinek kiszolgálása, a társadalmi elfogadottság és a pénzügyi stabilitás megvalósul, ebben nap mint nap fejlődni tudunk, akkor fenntartható az állattenyésztés és a folyamatos fejlődésnek köszönhetően fenntarthatóbban termelünk- hangsúlyozta Szabó Viktor.
Ha versenyképesek akarunk maradni, akkor a legkorszerűbb technológiákat kell alkalmazni. Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok pódiumbeszélgetésének résztvevő szakértői szerint, ebből még nincs elég Magyarországon. Vélemények szerint ami az állatlétszám alakulását illeti, szerencsés lenne szakemberek összevonásával tíz évre előre a maximális állateltartásra vonatkozó irányelvek kidolgozása. Összehangolt oktatás, kutatás, állatgenetika és technológia szükséges ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen – hangzott el a MATE szervezésében megvalósult szakmai rendezvényen.
