A kordonkarok kétoldali lehajlításával takarékoskodni lehet az ültetési anyaggal, kevesebb fára van szükség, a kordonkarok viszont könnyen lehasadnak, másrészt nehéz egyforma erősségű hajtásokat találni, ami feltétele az egyenletes termőgally-vastagságnak. Megoldást jelentett a régóta ismert sövények módszere, így a következőkben ferdén, 30 fokos szögben telepítették a fákat, és egy huzalhoz vízszintesen kötve nevelték a kordonkart (3. kép). Itt is bekövetkezik azonban a régóta ismert probléma, hogy a lehajtott kordonkar csúcsa felé közeledve egyre gyengébb függőleges hajtásokat kapunk (4. kép). Ezen enyhíthet a kordonkar ferde, 30 fokos szögben történő nevelése. A kordonkar végén a hajtások ugyan nem lesznek erősebbek, de a magasabbról indított függőleges hajtások egyenletesebbnek látszó, felül azonos magasságban végződő termőgallyakat eredményeznek.

A termőgallyazat kezelése

A termőgallynak szánt függőleges vesszők oldalrügyei kihajtanak, majd a következő évben bokrétás nyársakká alakulnak, és a harmadik évtől teremnek. A bokrétás nyársak 4-5 éven keresztül jó minőségű termést hoznak, de később legyengülnek vagy központi hajtásrügyük növekedésnek indul, és hosszabb-rövidebb termővesszőt hoznak. Már az első évben is előfordulhat, hogy oldalhajtásokat kapunk, ezeket a függőleges termőgallyak alsó szakaszán leszakíthatjuk (5. kép), vagy ággyűrűre visszametsszük.

A termőgallyakat a földön álló szedők magasságától függően 2,2-2,6 méter magasságig érdemes fölnevelni (6. kép), ez többnyire kétévi növekmény. Szedőállványok használatával a magasság növelhető.

Rendkívül fontos szempont az egyenletes vastagságú függőleges termőgallyak kinevelése, ami meglehetősen nehéz feladat. Ha ez az első évben nem sikerül, helyesebb az összes termőgallyat egy-két rügyre visszavágni, és a termő­gallyakat újraindítani (7. kép). Nagy kérdés, mi legyen az elöregedett, már nem hatékonyan termő függőleges termő­gallyakkal. A megoldás a gally alapi részig történő visszametszése és új termőgallyak kinevelése.

Alanyhasználat

Az eddigi tapasztalatok szerint bizonyos feltételekkel az erős növekedésűektől a törpe alanyokig minden jó termőképességet adó cseresznyealany használható. Kései termőre fordulása miatt a vadcseresznyét kerülni kell. Ahol a talajviszonyok kívánják, sajmeggymagoncon is jól kialakítható az UFO, de inkább ajánlhatók a sajmeggy klónalanyai közül a gyengébb növekedésűek (pl. a Magyar). Igen jók a tapasztalatok a szintén közép­erős MaxMa 14 sajmeggyhibriddel, amelyen korán termőre fordulnak és termékenyek a fák (8. kép). Kiváló talajon a törpe GiSelA 5 vagy a GiSelA 6 alanyon is kialakítható az UFO, de az első két-három évben, amíg a koronaszerkezet ki nem alakul, nem szabad hagyni, hogy termőrészekkel korán berakódjon, mert akkor nem kapunk megfelelő termőgallyakat (7. kép). A GiSelA alanyok közül inkább a középerős 7-es, vagy a 12-es használatát ajánlják.