A gyenge gazdaság miatt kétségbeesett német politikusok és gazdasági vezetők az utóbbi időben tabutémát vettek elő: azt állítják, honfitársaik nem dolgoznak eleget, szerintük a németeknek többet kellene dolgozniuk. Christian Lindner pénzügyminiszter szerint Olaszországban, Franciaországban és máshol az emberek sokkal többet dolgoznak, mint a németek. Januárban Christian Sewing, a Deutsche Bank AG vezérigazgatója is a négy munkanapos hét elvetését hangsúlyozta, és arra biztatta a németeket, hogy dolgozzanak többet.
Az átlagosan ledolgozott munkaórák száma Németországban csökkenő tendenciát mutat. Ez részben annak is a következménye, hogy sok német nő részmunkaidőben dolgozik. A németeknek emellett körülbelül 30 nap fizetett szabadság jár, szemben például az USA-val, ahol a munkavállalóknak jellemzően 10-15 nap.
Németországban súlyos hiány van szakképzett munkaerőből, ezért egyre többen szorgalmazzák a hosszabb munkaidő bevezetését. 2022-ben a 20-64 éves foglalkoztatottak átlagos heti munkaideje 35,3 óra volt, mely elmaradt a 37,5 órás uniós átlagtól. Az EU 27 országa közül csak a dánok és a hollandok dolgoznak valamivel kevesebbet. A leghosszabb munkahét 2022-ben Görögországban volt, ott a munkavállalók átlagosan heti 41 órát dolgoztak.
A vállalati információk szerint a mintegy 46 millió fős német munkaerő-állomány mellett nagyjából 1,7 millió állás betöltetlen. Bár a munkanélküliség tavaly nőtt, a 6%-os munkanélküliségi ráta a gyengébb gazdaság tekintetében nem számít túl magasnak.
Ráadásul a németek tavaly átlagosan 15 napot betegeskedtek, mely hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ország recesszióba csúszott.
Az eddigi legalacsonyabb táppénzes adatokat 2007-ben jegyezték fel. Az egy munkavállalóra jutó átlagos éves munkaidő 2022-ben a második legalacsonyabb volt a feljegyzések kezdete óta, melyet a Szövetségi Munkaügyi Hivatal kutatóintézete a betegségeknek, a kevesebb túlórának és az elterjedt részmunkaidőnek tulajdonított. A mérőszám – az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaórák – alapján a németek az OECD-országok közül a legkevésbé szorgalmasak közé tartoznak.
Valamint szerintük a kedvezőtlen adózási rendszer is hozzájárul ahhoz, hogy a németek kevés értelmét lássák a több munkának.
A nyugdíj szerepe sem elhanyagolandó tényező. A munkaerőhiány ellensúlyozására a kormány azt tervezi, hogy a jövőben a nyugdíjkorhatárt az átlagos, várható élettartamhoz köti.