Saját káromon…
Nagyon kíváncsi természet vagyok, így az első pár keltetés alkalmával gyakrabban nyitogattam a gépet a kelleténél, sajnos ezzel sokat rontottam a kelési arányomon. Most olyan 8 óránként nyitom ki a gépet a lehető legrövidebb időre. Ez idő alatt kiszedem a felszáradt csibéket és a tojáshéjakat. A gépet a fajtának megfelelő utolsó keltetési nap után még 24 órát hagyom menni, mert előfordulhat, hogy egyesek kelése kicsit késik.
Keltetés kotlóssal
A kotlóssal való keltetés sokkal egyszerűbb. A kotlóst vagy ott hagyom, ahol elült, de letakarom, hogy a többi tyúk ne tudjon alá tojni és ne zaklassa, vagy áthelyezem egy másik helyre. Elé helyezem egyesével a keltetni kívánt tojásokat, és hagyom, hogy ő húzza be maga alá a tojásokat, figyelem, hogy kényelmesen be tudja takarni mindegyik tojást. Vizet és takarmányt teszek be neki – ugyanazt, amit addig is evett. Minden nap egyszer leveszem a fészekről, ha magától nem jön le. Kicsit mozog, eszik, iszik, és így nem a fészekbe piszkol. Ugyanúgy lámpázok, mint a gépi keltetésnél.
Fotó: Horváth István
„Adminisztráció”
A keltetés alatt mindent feljegyzek. Például azt is, hogy mennyi tojás nem indult fejlődésnek, ebből megállapítom a termékenységi arányt: az első lámpázás után bennmaradt tojások száma osztva a betett tojások számával és szorozva százzal.
Ezen túl a fejlődésben megállt vagy a tojásba befulladt tojásokat is megvizsgálom, és megnézem a keltetési hibák táblázatában, hogy ezt mi okozhatta, így könnyen lehet változtatni, ha valami nem jól működik.
Szabó István
kistermelő
