0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

Kéz a kézben a fenntarthatóság és a hatékonyság

Azt már megszoktuk, hogy háztartásigép-vásárlás alkalmával számos információt tartalmazó energiacímkét találunk az eszközökön. Lassan azt is meg kell szoknunk, hogy ugyanilyen információk jelennek meg az élelmiszereken is,...
körmendi fejőrobotos istálló
A Körmendi Agrár Kft. tavaly átadott DeLaval fejőrobotos istállója

Az élelmiszergyártó cégek számára nagy jelentőséggel bír a felvásárolt alapanyagaik szén-dioxid-kibocsátása, hiszen annak jelentős része az értéklánc elején, az élőállat vagy az állati termékek előállítása során keletkezik, hangsúlyozta az előadó.

– Egy liter tej előállításának CO2-egyenértékben kifejezett ÜHG-kibo­csátása vagy környezeti hatása 80-90 százalékban az értéklánc elején keletkezik, ami azt jelenti, hogy mértékét elsősorban a farm kapujáig tudjuk befolyásolni

– indokolta az előadó, miért tartják fontosnak, hogy transzparens adatok álljanak rendelkezésre az állattartók számára. Ilyen eredményeket ugyanis a feldolgozók és a különböző kiskereskedelmi egységek elvárnak majd a jövőben. A dsm-firmenich licenctulajdonosa annak az ISO-tanúsítvánnyal rendelkező, felhőalapú Sustell™ szoftvernek, amely képes kiszámítani a haszonállatok takarmánykeverékének, továbbá az élőállatok és állati termékek szén-dioxid-kibocsátását.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a takarmányozásnak kulcsszerepe van a fenn­tartható állatitermék-előállításában. Vagyis, minél kisebb takarmányfelhasználással tudunk előállítani állati terméket, várhatóan annál kisebb lesz a környezeti hatás. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az alapanyagok származási helye, különösen a legfőbb fehérjeforrást jelentő szójadaráé, amely javarészt még nem erdőirtás-mentes területről szerezhető be. A származási hely azért fontos, mert az alkalmazott termesztéstechnológia és az egyéb termelési körülmények (pl. a földhasználat megváltozása) a származástól függően eltérőek lehetnek és a kibocsátás szempontjából ezek a meghatározók.

tehén szarvasmarha ühg

Az Európai Bizottság 2024. december 30-ától életbe lépő erdőirtási rendelete szerint ugyanis bizonyítani kell majd, hogy a termesztett szójabab és az abból előállított szójadara nem olyan területről származik, ahol erdőirtás történt.

Bár úgy tűnik, hogy ez jelentősen korlátozza majd a dél-amerikai szójadara beáramlását az EU-ba, van azonban egy kiskapu. Azok a területek, ahol több mint 20 éve történt az erdőirtás, már nem tartoznak a korlátozás hatálya alá. – Az erdőirtás-mentes szójának a lábnyoma gyakorlatilag az európaival fog vetekedni, tehát hamarosan eltűnhet ez a versenyelőny – mondta az előadó. Az erdőirtás környezeti lábnyomra gyakorolt hatása ugyanis jelentős mértékű. Jelenleg, ha lecseréljük az erdőirtott területről származó brazil szójadarát hazai előállításúra, például a sertéshizlalás esetében akár több mint 10 százalékkal csökkenthető a környezeti lábnyom. Ez a különbség kizárólag az erdőirtás hatásának tulajdonítható.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: