A ligeti sodrómoly lepkéje ülve 8-13 mm, az elülső szárnya a barnássárgától vörösbarnáig változó, rácsozottsághoz hasonló rajzolattal. A hernyó kezdetben világoszöld színű és fekete fejű, a kifejlett hernyó mintegy 2 cm nagyságú, feje és nyakpajzsa zöldesbarna. Mind a csonthéjasokon, mind a bogyósokon a tavaszi kártevőegyüttesek egyik leggyakoribb faja, de gyakorinak mondható az almatermésűekben is. Főleg erdős környezetben szokott nagyobb mértékben előfordulni.

Olyankor a leveleket összeszövi, majd a gyümölcs felületéhez szőtt levél védelme alatt karéjosan rágja a gyümölcsöt, és gyakran odvasítja is azt. Hazánkban az időjárástól függően két vagy három nemzedéke van, és a fiatal hernyók telelnek át a koronában. A lepkék éjszaka aktívak.

A dudva-sodrómoly hernyója a legkülönbözőbb gyümölcstermő fán és bokron, erdei fán és díszfán, sőt lágy szárú növényeken is él. A fiatal hernyó citromsárga, a feje fekete, nyakpajzsa sárga. Tavaszi kártétele hasonló a többi sodrómolyéhoz. A hernyók nyár végén a levelekkel táplálkoznak, de ott is megtelepedhetnek, ahol a levél gyümölccsel érintkezik. Akkor a levelet selyemfonalakkal a gyümölcshöz erősítik és e levél védelme alatt kisebb-nagyobb mélyedéseket rágnak a gyümölcs húsába.

Tavasszal a fák pirosbimbós fejlődési állapotában permetezzünk ellene. Nyáron az almamoly elleni védekezések egyúttal a dudva-sodrómoly őszi kártételének megelőzését is szolgálják.