A ma élő patások közül nagyjából 170 faj visel valamilyen fejdíszt, de ez a szám még nagyobb, ha a kihalt rokonokat is számításba vesszük. A tudomány nem is kettő, hanem négy különböző csoportba sorolja ezeket: agancs, szarv, valamint a zsiráfoknál megfigyelhető úgynevezett osszikon (ossicone), és a villásszarvú antilop különös szarva.
Fotó: Steve Mantell, Pixabay
Kinek mi van a fején?
Az agancs a szarvasfélékre jellemző fejdísz. Anyagát tekintve csontból épül fel, melyet az állatok minden évben újra felépítenek, majd elhullajtanak. A hímek sajátja, kivéve a rénszarvasoknál, ahol a nőstények is növesztenek – habár a hímekénél kisebb – agancsot.
A szarvat legjobban a szarvasmarhákról és kecskékről ismerhetjük, és sok fajnál mindkét nem viseli. A koponyán lévő csontnyúlvány képezi az alapját, erre épül fel kívülről egy szaruréteg. Az aganccsal ellentétben ezt nem képes elveszteni a gazdája, bár előfordulhat, hogy a vége letörik.
Fotó: Pixabay
A villásszarvú antilop fején egy amolyan „hibrid szarv” fejlődik: szintén csontnyúlvány az alapja, melyet szőr borít, ami lassan szaruvá alakul át.
A hímek fejdísze nagyobb, míg a nőstényeké pár centis kinövés csupán. De teljesen hiányozhat is.
A zsiráf-félék fején lévő apró szarvak, vagy osszikonok alapja szintén csontkinövés, amit szőr borít. Ebben az esetben azonban nem jellemző az elszarusodás, és elhullajtani sem tudják. Általában egy pár szarva van a hímeknek és a nőstényeknek is, ám az idősebb zsiráf-bikáknál kialakulhat egy második, kisebb pár is.
