Az Amerikai Egyesült Államok jelenleg élen jár e dísznövényfaj kutatásában és nemesítésében, és az eredményeiket számos tanulmányban közzétették. A nemesítés során nagy hangsúlyt kap a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a virágszín és a növények erőnlétének befolyásolása.
Az USA-ban a növényházi dísznövénytermesztők egyik legjövedelmezőbb faja az Impatiens walleriana, például 2010-ben 151 millió dolláros bevételt termelt, ebből csak New Yorkban több mint 10 millió dollárt. 2011-ig a legnépszerűbb egynyárifajként tartották számon, annak köszönhetően is, hogy bár kedveli a félárnyékos helyeket, napon is kielégítően fejlődik. A sárga kivételével minden virágszínben megjelent.
A betegség miatt 2015-re a korábbi bevételek nagymértékben lecsökkentek, alig érték el az évi 60 millió, New Yorkban az 1 millió dollárt. A kórokozót a közelmúltban őshonos észak- amerikai fajokon (Impatiens fulva, Impatiens pallida) is azonosították, ami komoly aggodalomra adhat okot.
Megkeresték a rezisztens fajokat
A fertőző gombás betegséget 2004-ben írták le először az Amerikai Egyesült Államokban, majd 2011-ben már a világ minden táján feltűnt. Az oospórái rendkívül gyorsan szaporodnak, emellett a talajban akár tíz évig is megőrzik csíraképességüket és újra fertőzhetnek, amint megfelelő táptalajt érnek.
A Plasmopara obducens kórképe könnyen felismerhető, fertőzése után a növény levelei leválnak a hajtásokról, fonáki részük pedig szürkésfehérre színeződik.
A Plasmopora fertőzésének terjedése miatt vette kezdetét a 2010-es évek közepén az Impatiens walleriana és ezzel más Impatiens-fajok rezisztencianemesítése is, főleg e gomba ellen. Már az első kutatások feltárták, hogy vannak rezisztens Impatiens-fajok a betegséggel szemben, például az Impatiens hawkeri vagy a New Guinea-hibridek. Korábbi vizsgálatok viszont azt is kimutatták, hogy az Impatiens hawkeri nagyon kis sikerrel keresztezhető az Impatiens wallerianával, még az embriómentést követően is. Az a kevés egyed pedig, amelyet sikerül megnevelni, általában gyengén fejlődik, torzul. A rezisztencianemesítés egyik fő központja a New York-i Cornell Egyetem volt, és hamar kiderült, hogy az Impatiens nemzetség jóval többet kínál a kitűzött célnál.
Öt géncentrum
A nebáncsvirágfélék (Balsaminaceae) családjába két kedvelt dísznövénynemzetség is tartozik: a Hydrocera és az Impatiens. Általában szubszukkulens egynyáriként vagy évelőként alkalmazzák fajaikat. Öt fő géncentrumuk ismert: Afrika trópusi részei, Madagaszkár, India és Srí Lanka, Kelet-Himalája, valamint Délkelet-Ázsia. Az Impatiens walleriana 2x = 16 kromoszómaszámmal, a New Guinea-hibridek 2x = 32 vagy 2x = 48 kromoszómaszámmal rendelkeznek.
