Egy madagaszkári géncentrumú csoporthoz is nagy reményeket fűztek. A fajok közötti hibridekből már jöttek létre kereskedelmi sorozatok, mint például a gyűjtők körében népszerű African Orchid sorozat vagy a Downtown sorozat. Az Impatiens wallerianával keresztezve a madagaszkári fajokat jött létre a Seashell és a Fusion sorozat. Ígéretes kinézetük azonban peronoszpórafogékonysággal társul, míg a madagaszkári fajok ellenállók a kórokozóra. Az olyan hibridek, amelyeknél az Impatiens walleriana nem szülő, sok a részlegesen termékenyülő mag, ami pozitívum, de ezek virágai legtöbbször gömbölydedek, ezért nem olyan vonzók a felhasználók számára, csak a gyűjtőknek lehetnek érdekesek. A felhasználók a klasszikus Impatiens walleriana-virágformát kedvelik a leginkább. Az Impatiens laurentii és a közeli rokona, az Impatiens lyallii lapított virágalakkal rendelkezik, ám más fajokkal keresztezve őket nagyobb, nem zavaróan lapos, és színekben gazdag változatok jöttek létre.
Legyen illatos, virágokkal teli
Az interspecifikus hibridizáció a rezisztencianemesítésen túl más tulajdonságok javítására is alkalmas, így például az Impatiens walleriana és az Impatiens flaccida utódjainak virágai gyakran félteltek, és így igen vonzók. Az Impatiens walleriana alapvetően nem illatos faj, miközben egy 2013-as felmérés szerint a vásárlók szeretik, ha a dísznövény jó illatot áraszt.
A folyton virágzás szintén fontos tulajdonsága a dísznövényeknek. Számos Impatiens-faj folyton nyíló, közülük az egyik leggazdagabban virágzó Impatiens omeiana ezen tulajdonsága is átvihető az utódokba.
A nemesítés sokéves folyamat, a laboratóriumi kísérleteket követően szabadföldre kerülnek az utódok, ott is vizsgálják a fogékonyságukat. A Cornell Egyetem jelenlegi céljai között szerepel magról szaporítható, peronoszpórarezisztens fajták létrehozása.
Mire jó a mutagenezis?
A nemesítés kapcsán érdemes pár szót ejteni a mutagenezisről, amely alkalmazható az Impatiens nemesítésében is.
A dísznövény-nemesítésben a mutagenezis nagy lehetőségeket rejt magában egy faj genetikai bázisának bővítésére anélkül, hogy új növénypopulációkat kellene gyűjteni természetes környezetből – ami gyakran egyre nagyobb kihívás az urbanizálódó világunkban. A mutagenezis lehetővé teszi egy adott fenotípus megtartását csupán néhány tulajdonság módosításával, nem jellemző a nemesítési technológia által előidézett sokféle, nagymértékű változás. Ezenkívül a mutagenezis legtöbb módszere nincs megbélyegezve a génmódosítás kifejezéssel. Az Impatiens-fajokkal kapcsolatosan már az 1960-as évektől végeztek mutagenezis-kísérleteket. Ennek a folyamatnak az eredményeképp
A vegyszeres mutagenezis, mint például az EMS- (etil-metánszulfonát) kezelések eredményeképp törpe egyedek jöttek létre.
Poliploid egyedek
Alapvetően a poliploid indukció két poliploid keresztezését jelenti, amely gyakran növelheti a hibrid termékenységét. Az Impatiens esetében leírták, hogy míg a legtöbb indukált poliploid kevésbé volt termékeny, mint a diploid alakja, az interspecifikus hibridekben a poliploidia indukálása helyreállította a termékenységi rátát. A poliploidia másik nagy előnye a nagyobb és kerekdedebb szervek (például virágok) létrejötte. Ma már számtalan poliploid növény van kereskedelmi forgalomban, hiszen a nagyobb virágok, erősebb levelek ösztönzik a vásárlást. Ezek a növények gyakran jobb eredménnyel állnak ellen az abiotikus stressznek, mint a diploid egyedek. A poliploidizálás legegyszerűbben vegyszeres úton, kolchicines kezeléssel oldható meg.
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Dr. Kisvarga Szilvia, dr. Orlóci László
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Tájépítészeti, Településtervezési
és Díszkertészeti Intézet
Fotók: Fotó: Eppo, Pixabay, greenhousegrower.com, chaletnursery.com
