0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 16.

Lillafüred: természetesen természetesen

Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.

Mindezek a természeti és emberkéz által alkotta látványosságok együtt vannak jelen a térkép egy piciny pontján, Lillafüreden. Nem is beszélve a csodálatos erdőkről, melyek kezeléséért az ÉSZAKERDŐ Zrt. Lillafüredi Erdészeti Igazgatósága felel.

Többek között a neves természettudóstól, Herman Ottótól is tudjuk, hogy a térség már régóta lakott: az itteni barlangokban élt ősemberek alakították ki a Szeleta-kultúrát. A középkorban pedig pálosrendi szerzetesek éltek a közeli erdőségekben, ezt több okirat megemlíti. Mi több, egy 14. századi írásos emlék már a Hámori-tó elődjéről is beszámol. A remete szerzetesek központja Szentléleken volt, a kolostor romjai ma is megtekinthetők.

Lillafüred lillafüredi erdészeti igazgatóság

„A térség fellendülését az iparosodás hozta, majd 1920-ban megépült a Szinvavölgyi Erdei Vasút (a mai Lillafüredi Állami Erdei Vasút elődje), mely három év múlva személyszállítási engedélyt is kapott.

1930-ban átadták a Lux Kálmán által megálmodott reneszánsz stílusú Palotaszállót, és attól kezdve a korábban Vay Erzsébet (becenevén Lilla) grófkisasszonyról elnevezett üdülőtelepülés, azaz Lillafüred a hazai turizmus egyik fellegvárává fejlődött”

– kezdte a térség bemutatását Tajnai Róbert erdészeti igazgató, aki 2000 óta dolgozik az erdészetnél, és 2010 óta a vezetője.

lillafüredi erdészet északerdő Tajnai Róbert
Tajnai Róbert 2010 óta vezeti az erdészeti igazgatóságot

Túlnyomórészt erdő

A Lillafüredi Erdészeti Igazgatóság területe csaknem kilencezer hektáron terül el, és annak többsége (8481 hektár) erdővel borított. Az erdők 56 százaléka bükkös, 33 százaléka kocsánytalan tölgyes, mindössze 3 százaléka fenyves, a fennmaradó 8 százalékon pedig a többi hegyvidéki fafaj osztozik. Az élőfakészlet meghaladja a 2,7 millió köbmétert. Ha ezt a faanyagot képzeletben felfűrészelnénk deszkának és 3 méter szélesen leterítenénk, akkor bőven körülérné az Egyenlítőt.

Az erdészet területén álló fák éves folyónövedéke hozzávetőleg 56 ezer köbméter, amit úgy lehet elképzelni, mintha óránként nőne egy 62 centiméter átmérőjű, 34 méter (ez egy tízemeletes ház magassága) magas bükkfa.

„Az erdészet 63 százaléka a Bükki Nemzeti Park része, de még ennél is meghatározóbb, hogy 92 százaléka Natura 2000 védettségű. A korosztályviszonyok nagyjából szép haranggörbét mutatnak, amelynek csúcspontjában a 80-90 éves erdők állnak, de rendkívül magas (16 százalék) a 120 évnél idősebb erdők aránya” – avatott be az erdészet adottságaiba a szakember.

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: