Győrffy Balázs, a NAK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a feldolgozóknak és a tejhasznú szarvasmarhatartóknak is érdemes kihasználniuk az új Közös Agrárpolitikára alapozott Stratégiai Terv nyújtotta támogatási lehetőségeket. Az ágazat versenyképességének szempontjából ugyanis elengedhetetlen a termelés és a feldolgozás fejlesztése. „Fontos lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a piacunkat visszaszerezzük. A magyar fogyasztókat minél nagyobb arányban hazai tejtermékekkel kell ellátni” – emelte ki a NAK elnöke.
Győrffy Balázs emlékeztetett a sajtóban csupán vaj-margarin háborúnak nevezett reklámkampányra. Szavai szerint az érintett margaringyártó viszont átlépett egy olyan határt, ami nagyon rossz irányba tereli a kommunikációt és elfogadhatatlan a piaci verseny szempontjából is.
„Az éves vajfogyasztásunk alig másfél kiló fejenként, ami azt is jelenti, hogy 10 deka vajat három hétig kenegetünk”- magyarázta Istvánfalvi Miklós a Tej Terméktanács termelői társelnöke. A szakember arról számolt be, hogy a vaj és a margarin összehasonlító reklámja okán forrnak az indulatok a szakmában. Az etikátlan reklám kapcsán elrettentő hatósági fellépést sürgetett, mivel a fogyasztók szándékos megtévesztése törvénysértő lehet. A vaj évezredek óta ugyanúgy – természetes módon – készül, viszont azt, hogy egy margarin nagyüzemi előállítása hogyan is történik, homály fedi. Egy biztos, nagyon sok adalékanyagot kell felhasználni az előállításához. Istvánfalvi Miklós a tejtermelők nevében üdvözölte és megköszönte a Kormányzatnak a nyerstej árának határidőre történő kifizetésére, illetve a kötelező „előleg fizetésre” vonatkozó törvényi előírásoknak a bevezetését. Különösen fontosnak tartotta, hogy a szakmaközi szervezet szerződésminták kidolgozására vonatkozó jogköre hatályban maradt, egyben
Hozzászólásában a támogatások határidőre történő kifizetésnek, illetve az adminisztráció észszerűsítésének és jelentős csökkentésének fontosságát is kihangsúlyozta.
Az agrárminiszter hozzátette, a tejágazat kiegyensúlyozott fejlődését segíti az átlátható, az ágazat minden szereplője számára hozzáférhetőséget biztosító támogatáspolitika. Az európai uniós forrásokhoz nyújtott 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozás, vagyis a 2021 és 2027 között a KAP II. pillérét alkotó vidékfejlesztési támogatások megháromszorozása a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelését, a természeti erőforrások megőrzését és a vidéki életminőség javítását szolgálja. „Most júniusban válnak véglegessé azok a pályázatok, amelyek a takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartás fejlesztésére adnak lehetőséget.
