0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 18.

Különleges ünnepség: Jubileumi sárgulás Debrecenben

Debrecenben 1974-ben újították fel az agrárosok a sárgulási ünnepséget. Ebben az évben a sárgulás már egyhetes programfolyamat. 

A kezdeményező Sárvári Mihály volt, majd a következő évtől Jávor András vette át a stafétabotot, akit Mihók Sándor váltott ebben a minőségében. A rendszerváltozás óta a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata szervezi és irányítja a sárgulás rendezvénysorozatát.

DebrecenEbben az évben a sárgulás már egyhetes programfolyamat. Az egész egy diákesttel kezdődik, amit a tanárest követ.

Közben elérkezik a sárgulási felvonulás ideje, amit Debrecenben a Nagytemplom és a Debreceni Egyetem épülete előtt táncos programmal szakítanak meg, s mindkét helyen az egyetem vezetői, a rektor és a Böszörményi úti két kar dékánja köszönti a végzősöket.

Ezt követi a diák-tanár vacsora, ahova ezúttal a diákok hívták meg a tanáraikat. A felvonulás korsóavatással ért véget, amikor minden sárguló kap egy kari emblémával ellátott sörös kriglit.

Az idei sárguláson a hallgatókkal együtt vonult Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem GTK és Stündl László, a MÉK dékánjai, valamint mindkét kar dékánhelyettesei. A Debreceni Egyetem főépülete előtt Szilvássy Zoltán rektor, Bács Zoltán kancellár, Pető Károly és Harsányi Endre rektorhelyettes fogadta a felvonulókat. Azokat, akik közül önkéntesen 550-en jelentkeztek a városi vonulásra és akiket 50 lovas fogat szállított körbe. Ezek egy 50 kilométeres körzetből érkeztek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékből. Általános szokás, hogy az egyetemistáknak az ott végzett egykori agrármérnökök ajánlják fel a fogataikat, ellenszolgáltatásul csupán ellátást kapnak a lovak és a hajtók.

A Nagytemplomhoz, majd az Egyetem térre érve a sárgulók táncprogrammal szórakoztatták a nagyérdeműt.

Ezt követően köszönt el tőlük Fenyves Veronika és Stündl László dékán. A palotás legalább olyan autentikusnak bizonyult, mint az egyetemen szerzett egyéb tudásuk, a néptánccsoportban még a leányok is legényest jártak.

A sárgulók nevében Kolozsi Kíra búcsúzott az egyetemtől, a hallgatóságtól. Elmondta, számára az egyetemi évek a gólyatáborral kezdődött. Akkoriban még kicsit félt, kicsit izgult, éppen az új helyzet, az egyetemista lét miatt. Helyt kellett állnia a korábbiaktól eltérő körülmények között, de nagy örömére már az első év után tudta, hogy a lehető legjobb helyre, a lehető legjobb emberek közé került. Kapott segítséget az idősebb hallgatóktól, s gyorsan kiderült számára, hogy Debrecenben az agrár egy közös egységet alkot. A lakóhely, azaz a kollégium pedig egy igazi nagycsaládnak bizonyult.

Hamarosan tudatosult benne, hogy részese és aktív résztvevője lett a debreceni agráros hagyományoknak.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: