Fontos közösségi élményként raktározódott el benne a gólyabál, az ott szövődött barátságok életre szólóvá váltak. Az egyetemi felezésen már azt ünnepelték, hogy a diplomához vezető út nehezebb és nagyobbik felét sikerült teljesíteni. Ezután következett a diplomakészítés gondolata, a konzulens- és témaválasztás ideje. A tényleges egyetemista lét végét már a sárgulás hozta el, ami az érett agrármérnökjelöltek kiemelkedő ünnepségsorozata.
Szilvássy Zoltán rektor látszólag lazán, de nagyon is megfontoltan és céltudatosan szólt a sárgulókhoz. Mint élemedett és tapasztalt ember azt kérte, eszükbe ne jusson a sárgulásukat komolyan venni. Az egyetem nem egy óvoda, a végzettek ezzel nem válnak el az intézménytől.
A most végzettek vállán is nyugszik ezentúl olyan hatalmas dolog, amit Cibus Hungaricusnak nevezünk. Ez a magyar élelmiszertermelés, benne az alapanyagok előállítása, legyen szó növénytermelésről, állattenyésztésről, vízgazdálkodásról vagy élelmiszeriparról, csakúgy, mint a környezet- és természetvédelemről. A most végzettek előtt nagyszerű életút áll, s az egyetemre ezután is számíthatnak, mert ezt követően is a segítségükre lesz, így a következő életszakaszukban a Debreceni Egyetem részei maradnak.
A május 10-ei sárgulási felvonulás az egyetemen a korsóavatással ért véget.
Ez is érdekelheti:
