Ezt idéntől évi 10 milliárd forint uniós forrás is kiegészít. Az alap az előző évben is visszaosztás nélkül, maradéktalanul kompenzálta a termelőket a bejelentett károk után.
Az Agrárminisztérium az elmúlt évben számos intézkedést tett annak érdekében, hogy az Agrárkár-enyhítési alapot megerősítse.
Június első hétvégéjén az ország több pontján heves, jéghullással kísért zivatartevékenység volt tapasztalható. Az Agárminisztérium felhívja azoknak, az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelőknek a figyelmét, akiknek növénykára keletkezett, hogy
A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014 (XI.25) FM rendelet alapján jégeső-, felhőszakadás- és viharkár esetén a káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a mezőgazdasági káresemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha:
- a termelő jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését,
- a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta,
- a termelőnél a növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést és 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta,
- a termelő a kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig megfizette,
- kárenyhítő juttatás iránti kérelmet 2024 novemberében, legkésőbb november 30-ig benyújtja.
A bejelentett károkat az Agrárkár-enyhítési alap legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-áig terjedően kompenzálja, amennyiben a termelő rendelkezik az első káresemény előtt megkötött, díjrendezett és legalább a referencia hozamértékének felére kiterjedő növénybiztosítással vagy tárgyévben tagja a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszernek. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a termelő az őt megillető kárenyhítő juttatás felére lehet jogosult.
