A meleg, esős napok miatt a kórokozó gombák berobbanásától tartottam. Nem igazolódott be a félelmem. Lehet, hogy a folytatást, a szélsőségesen változékony időjárást már a gombák sem bírták? – így kezdtem a Kertészet és Szőlészet 20. számába írt cikkemet. Azóta megjöttek a gombák is.

A platánokon egyre több helyen láthatjuk a lógó, száradó hajtásvégeket. Ezek az apiognomónia gomba erősödő fertőzésére utalnak. A lisztharmat első telepei szintén megjelentek a fiatal leveleken. A platán-csipkéspoloska is elkezdte a kártételét, tehát lassan indítani lehet a platánok első permetezését.

A levéltetvek továbbra is jól érzik magukat, a legtöbb növényen megtalálhatók, szaporodnak. A 20. lapszám fotóján látható kezeletlen vadgesztenyét ismét felkerestem. Az aknázómoly első nemzedékének hernyói már a levelek 30-40%-át elpusztították. A maradék zöld felületre még nagy szüksége lenne a fának, ezért az ilyen fánál se adják fel! Végezzék el a második nemzedék elleni permetezést. A második nemzedék megjelenését az országos csapdahálózatunk fogási számai (egyebek között ezen az oldalon oldalon követhető nyomon) egyértelműen jelzik majd.

A tojás vagy báb alakban áttelelő rovaroknak még át kell alakulniuk ahhoz, hogy elérjenek a rágásra, szívásra képes lárva alakba, amikor károsítani tudnak. Viszont a selyemfényű puszpángmoly vagy a pókhálósmolyok esetében a rágó szájszervvel rendelkező hernyók telelnek át, így már kora tavasszal számítanunk kell a kártételükre.