Az apiognomónia kezdeti tüneteit mutattam meg platánleveleken az előző cikkemben (Kertészet és Szőlészet 2024/15.). Úgy látom, hogy a kórokozó eddig nem idézett elő súlyos fertőzést. A lisztharmatok sem jelentkeztek még látványos tünetekkel, azonban tudni kell, hogy ellenük csak megelőzően védekezhetünk.

Ahol később kezdik el a fák permetezését például a levéltetvek vagy a csipkéspoloskák ellen, ott célszerű gombaölőket is adagolni a permetléhez. Két kéntartalmú kontakt és két felszívódó gombaölő szer is engedélyezett közterületre.

Sajnos a rozsdagombák gyepen és egyebek közt az örökzöld orbáncfüvön is terjednek. A fásszárúak és az egynyáriak rozsdáira is engedélyezett a Tazer 250 SC. A pázsitok permetezéséről szintén az előző cikkemben írtam.

A kártevők (ide sorolhatók a rovarok, az atkák, a csigák) is megérkeztek, és a jelenlétük néhol máris növényvédelmet követel. A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzási adatai indokolták a permetezések elkezdését. Mára már több fasorban, parkban végeztek is a munkákkal. Tavaly kiválóan működött az aknázómoly ellen a Coragen 20 SC rovarölő szer. Idén már nem kell szükséghelyzeti engedélyt kérni a felhasználására, az engedélyét kiterjesztették a közterületekre is, egyebek közt a sodrómolyok és lombrágó hernyók ellen.

A május elején indított védekezés kapcsán javasoltam, hogy a felszívódó Mospilan 20 SG rovarölővel is kombinálják a permetlevet. A fiatalabb lárva a táplálkozásával még valószínűleg fel tud venni annyit a készítményből, hogy elpusztul tőle. Tehát csak a 2-3 milliméteres, alig észrevehető barna aknák fogják elcsúfítani a leveleket. Talán még a nagyobb aknában élő, érettebb testvérére is hat majd ez a rovarölő szer. Az injektált fák belső védelemmel rendelkeznek, így a kertészeknek nem kell aggódniuk a kiszámíthatatlanul rajzó aknázómolyok miatt, és elejét vehetik a „méregszórás” kiváltotta lakossági tiltakozásoknak is.