A takarmány a központi etetőasztalra jut. Úgynevezett PMR-etetés történik, ami egy keverék, szenázsokból, szilázsokból, szálas takarmányokból és abrakból áll. Tehenenként napi 35 liter tejtermelésre kapják az alaptakarmányt, ezen felül a teljesítménytől függően kapnak kiegészítő ellátást, s ezt a robotos fejőberendezés ellenőrzi. A kiegészítő takarmány állatonként naponta 5-8 kilogrammot tehet ki, ez afféle koncentrált pellet, ami az állat csalogatásának feladatát is ellátja. A jelenlegi állatállományhoz szilázsból évente 5-6 ezer tonnát, a rozsszenázsból 2 ezer tonnát, lucernaszenázsból ezer tonnát készítenek és használnak fel. Ezen kívül a 250 kilogrammos nagybálából 500-at készítenek rétiszénából, lucernaszénából 400-500 bálát. A rozsszenázskészítés része a Bihartordán megvalósuló kettős termesztésnek, mert az áprilisi betakarítás után következik a silókukorica, de ezt csakis öntözve tartják elérhetőnek.
Ennek minden realitása megvan, most éppen 200 új vemhes üszőt a saját állományból tudnak termelésbe beállítani. A tenyészanyagot a Semextől és az Alta-tól szerzik be. Kiemelt céljuk volt, hogy úgynevezett robotready bikákkal keresztezzenek, s három éve ezt a gyakorlatot már elkezdték, aminek következménye a nyugodt, jó idegrendszerű állat. Másik céljuk az A2A2 minőségű tej termelése, s annak értékesítése a Tiszafüredi Kuntej Kft. részére.
A telepen jelenleg 16-18 ember dolgozik, ha nem lenne robotos fejési technológiájuk, akkor 8 újabb munkatársat kéne fölvenni. A jelenlegi létszám még így is lehetne kevesebb, viszont az elérhető és használható munkavállalók szigorúan ragaszkodnak a 8 órás munkavégzéshez. A 305 napos laktációra számolt tehenenkénti teljesítmény ebben az évben 10 300 kg, de feltett céljuk, hogy záros határidőn belül elérjék a 12 500 kilogrammot. Ez pedig azt is jelenti, hogy naponta átlagosan 40 liter tej termelésére törekszenek tehenenként, ami ugyancsak naponta 20 ezer litert, évente pedig 7 millió liter tejet jelent.
Nagy István agrárminiszter az átadón rámutatott, hogy az Ezüstkalász 2000 Kft. telepe a modern kornak megfelelő, mert digitális elemekkel és robotokkal felszerelt, így hatása az egész kistérségben érezhető. Az ilyen technológia lehetővé teszi, hogy a tejelő szarvasmarhákkal kiváló állatjólléti körülmények között eredményes és hatékony tejtermelést lehessen megvalósítani.
A termelő rendszeren túl megépült az istálló irányítására szolgáló iroda, egy beépített kompresszorház, víztisztító, tejház szűrőkkel, puffer tartállyal és egy automatizált vezérlésű 25 ezer literes tejtartállyal. A gépberuházás részeként vásároltak nagy teljesítményű precíziós önjáró takarmánykeverő-kiosztó kocsit, tartálykocsit, rakodógépet és egy gyorsbálázót. A közel 50 százalékos támogatásra azért nyílott lehetőség, mert a magyar kormányzat az EU-s forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást teremtett meg a 2021-2027 közötti időszakra. Az állattartó telepek fejlesztését támogató, s először 2020-ban megjelent, majd 2021-ben és 2022-ben újra megnyitott felhívás az állattenyésztés minden ágazata számára beruházási támogatási lehetőséget kínált. A támogatott kérelmek száma meghaladta a kétezret, a forráslekötés pedig elérte a 424 milliárd forintot. Ebből
A támogatási összegek 2022. május 1-jével számottevően megnövekedtek. Amennyiben a kedvezményezett minden kötelezettséget magára vállalt, úgy állategységenként akár 284 eurós támogatást is kaphatott. Folytatásként 2023 májusától 28 milliárd forint keretösszeggel újabb felhívást hirdetett meg az agrárkormányzat, amit az igénylők az idei Egységes Kérelmek keretében nyújthatnak be kifizetésre. Ennek a kötelezettségvállalási időszaka 2023. május 1-től 2024. december 31-ig tart. A miniszter újólag hangsúlyozta, hogy biztatja az érdeklődőket a pályázati lehetőségek kihasználására. A KAP stratégia teljes forráskerete 2027-ig 5393 milliárd forintot szán erre a célra, s ebből 2900 milliárd forintnyi forrás a vidékfejlesztési célokat szolgálja.
A KAP Stratégiai Tervben meghatározó a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások támogatása. Arra fókuszálnak, amelynél bebizonyosodik a hozzáadott érték növelése, kiderül, hogy az elképzelések pénzügyileg megalapozottak, s a beruházó tartós értékesítési vagy üzleti kapcsolatot tart fenn vevői partnerével.
Kiemelt területként kezelik a termelői együttműködéseket, azok közös fejlesztéseit, az alapanyagtermelő és élelmiszer-feldolgozó szférában. Több intézkedésük a generációváltás ösztönzését célozza, ám a bihartordai Kiss családnál erre valószínű nem lesz szükség.
Ezzel együtt Nagy István nemzetközi mércével mért sikeres magyar agráriumot vizionált, és arra biztatta az ágazat szereplőit, hogy ki-ki merje megragadni a lehetőségeket, hogy a magyar állattenyésztés az évszázados hagyományaihoz méltó helyre kerüljön újra.
Ez is érdekelheti:
