0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 8.

Átgondolt, komplex védelem búzában

Búza gazdaságos növényvédelmére adott javaslatot a UPL Hungary Kft. az Agro-Bölcske Zrt. területén rendezett bemutatón, amit az Isterra Közép-Európa Kft.-vel együtt szerveztek.

Hasznos tanácsokat kaptak a termelők a vetésidővel, a tőszámmal, a kezelések időzítésével és a tankkeverék összeállításával kapcsolatban.

Magyarország a mezőgazdasági termelésben a minőséggel tud nyerni, nem a mennyiséggel, mondta köszöntőjében Borsos László, a UPL kereskedelmi vezetője. Amikor idén tavasszal elvállalta ezt a feladatot, a cég biológiai portfólióját vizsgálta meg, mert a jövőben mindinkább ilyen termékekre kell támaszkodni a jó minőség eléréséhez. A UPL pedig kimondottan erős ezen a téren.

A 750 hektáron gazdálkodó vendéglátó, az Agro Bölcske Zrt. Dunaföldvár és Paks közé eső területén tavaly október 17-én vetették el a búzát, mondta Pálfi István, a cég vezetője. Ősszel hektáronként 200 kilogramm 10-26-26 összetételű műtrágyát adagoltak és ugyanennyi Nitrosolt. Tavasszal az utóbbi készítményből adtak 250 kilogrammot és a kísérleti területen még egy nitrogéntartalmú rezes lombtrágyázásra is sor került. Az üzemi területen kétszer lombtrágyáztak.

Eddig összesen 336 milliméter csapadékot kapott a terület, amiből az idén 90 milliméter hullott.
UPL technológiával kezelt, szép, tiszta állomány a különböző fajtákkal

Tavaly 8,5-9,5 tonnás hektáronkénti termést értek el búzából, az idén is jók a kilátások. Ebben az évben a szokásos időponthoz képest valószínűleg egy héttel korábban kell kezdeni az árpa aratását.

Vadvári László, az Isterra területi képviselője a cég idei kísérleteiről elmondta: Csárdaszálláson kisparcellás fajta- és elővetemény-kísérletet állítottak be, mert azt is figyelni kell, hogy az előveteményben használt vegyszerek hogyan hatnak a búzára. Kaposváron a vetéssűrűség, -mélység és vetésidő kapcsolatát elemzik. Szarvason öntözött és öntözetlen körülmények között a tápanyagellátást vizsgálják.

A bő terméshez sok kalásznak kell fejlődnie a búzán, ezt az őszi és tavaszi bokrosodás alatt fejleszti ki a növény. A bokrosodás pedig összefügg a vetésidővel, a cég fajtáit október 5-15. javasolt elvetni, 4,5-5,5 milliós magszámmal.

A növényvédelemben a takarékosságra, csökkentett menetszámra törekedtek, mondta Vados Csaba, a UPL csávázószer-felelőse. Egyre nagyobb kárt okoznak a drótférgek és a csócsárló, kevés rovarölő szert lehet bevetni ellenük. Ezért lényeges a vetőmag csávázása Signal 300 ES rovarölő készítménnyel. Ezt a terméket a Signal Plus csávázószer-csomagban kedvezőbb árfekvéssel lehet megvásárolni. Tavasszal még egyszer permetezni kell a pattanóbogarak ellen, amit csapdázás alapján időzítsünk. Ott várható a többéves fejlődésű drótférgek felszaporodása, ahol nem forgatnak, ahol zöldítés vagy visszavetés történik a területen. Az alaptechnológiát mindenképpen végig kell vinni, még akkor is, ha alacsony a terményár, figyelmeztetett a szakember.

Az őszi gyomirtásra a diflufenikán hatóanyagú Reliance készítményt ajánlotta, ami rezisztenciatörő a gyakran használt gyomirtókkal szemben. Akkor optimális a kezelés, amikor a kétszikű gyomok kétleveles állapotban vannak, az egyszikűek pedig 1-2 leveles állapotban. A nagy széltippan ellen is hatékony a kezelés, 0,6 literes hektáronkénti dózisban. A készítmény hatékonyságát a Silwet Star tapadásfokozó készítménnyel növelhetjük.

Tavasszal az első kezelésre a búza kétnóduszos állapotában került sor, és hat készítményt tartalmazó tankkeveréket juttattak ki, hogy minden problémát egyszerre oldjanak meg.

Gyomok ellen Xanadu és Minstrel került a tankkeverékbe, mert sok nehezen irtható gyom (pipacs, pipitér, gyöngyköles, viola, veronika, nagy széltippan) volt a területen. A Xanadu benszulfuron-metilt és metszulfuron-metilt tartalmaz, az első alapvetően rizsgyomirtó hatóanyag volt, ezért jól hat a kétszikűek ellen, a veronikafélék például nem hoznak magot a hatására. Lassan, „fojtogatva” működő gyomirtó, a hatáskifejtésén a fluroxipir hatóanyagú Minstrel hozzáadásával jócskán gyorsítani lehet.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: