Amíg a Vajdaság szívében, a Duna és a Tisza találkozásának közelében, Temerinben januártól április végéig összesen mindössze 95,7 liter csapadékot jegyeztek, addig májusban az előző négyhavinál is több, 100,7 liter eső áztatta a földet. Nagyjából hasonlóan alakult a csapadékeloszlás a szerbiai tartomány egész területén.

A későn érkezett eső már nemigen segíthetett a kalászos gabonákon, amiket az intenzív fejlődésük szakaszában ért a vízhiány, így a száruk rövid maradt. De a tavaszi vetések fejlődése szempontjában mégis istenáldásként tekintenek rá a termelők. A gondot egyedül az jelentette, hogy az említett földrajzi térségben jégeső is volt, ami komoly károkat okozott a betakarításra váró gabonákban és a 20-30 centiméteres kukorica-, szója- és napraforgóvetésekben. Ott a növénytermesztők most abban bíznak, hogy a fejlődése kezdetén lévő tavasziak kiheverik a korán érkezett ítéletidő következményeit.

A megszokottnál egy hónappal korábban ért be a szerbiai árpa és a búza

Emiatt a kalászos gabonák idő előtt szárba szökkentek. Hasonló jelenségre az elmúlt húsz évből az agrárszakemberek nem emlékeznek. Közben problémát okozott, hogy a tavaszi szelek hatására a januárban lehullott 47,2, a februárban jegyzett csekély 10, a márciusi 15,2 és az áprilisi 23,3 milliméternyi csapadék nagy része eltűnt a magágyból, így nedvesség híján a kalászos gabonák a kívánatosnál alacsonyabbra, 20-30 centiméteresre, maximum térdmagasságúra nőttek. Emiatt az idén kevés szalmát tudnak betakarítani a termelők ezekről a területekről. De mivel minden rosszban van valami jó, ebből most annyi előny származott, hogy az alacsony növényzetet kevésbé tudták megdönteni az ilyenkor gyakori szelek. Másrészt nedvesség hiányában kevésbé támadtak a növényi betegségek.

Ennek köszönhetően az alacsony növésű gabonafélék a körülményekhez képest jól ki tudták nevelni a szemet. Így, ha rekordtermésre nem is, de kiváló minőségű szemtermésre számíthatnak a gazdák. Idén sehol sincs gond az ezermag- és hektolitertömeggel. Az előrejelzés szerint kiváló minőségű kenyér készülhet majd az idei búzából, de a takarmányárpa tápértéke sem hagy kívánnivalót maga után.

Az arató-cséplőgépek az aratás kezdetét több évtizede jelentő Péter-Pál napjához képest (június 29.) egy hónappal korábban, már május utolsó napjaiban munkába álltak. Elsőként az árpa betakarítása kezdődött meg. A hozamok 5 és 7 tonna között mozognak hektáronként.

A takarmányárpa felvásárlása 19 dináros áron indult (1 RSD = 3,33 HUF), majd csökkenni kezdett. E sorok írásakor 18 dinárt fizetnek kilójáért, ami mintegy 60 forintnak felel meg.

A szakemberek emlékeztetnek rá, hogy a klímaváltozás miatt évek óta idő előtt indul a kenyércsata. Vajdaságban 2018-ban június 6-án, tavaly 20-án kezdődött a búza cséplése.