Vezérigazgatóként keresi, mit lehetne jobban, másként, hatékonyabban csinálni. A rutinszerű munkavégzés ellen hat a több száz fős alkalmazotti állomány, az önkormányzatok, a különböző hatóságok, civil szervezetek adta feladatok. „Jó középvezetői csapatot örököltem, s az elmúlt években próbáltam magam is úgy alakítani, hogy ez így legyen.” Ez nem napi nyolcórás munka, ám akkor is csinálná, ha nem fizetnének érte, hiszen hivatásának érzi. Benne van az alkotásvágy, cégvezetőként pedig elég tág a mozgástere, vannak eszközök a kezében, hogy az ötleteit megvalósítsa. Kollégái is megkeresik az elképzeléseikkel, miközben megvan a helye a parancsvégrehajtásnak is.
Utolérik a feladatok
Sulyok Ferenctől nem áll távol a társadalmi szerepvállalás. Az Alföldi Erdőkért Egyesületnek magánemberként az elnökségi tagja, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) elnöke, valamint az Országos Erdészeti Egyesület Kecskeméti Helyi Csoportjának elnöke, a vármegyei önkormányzat alapította Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítványnak több mint tíz éve kuratóriumi elnöke, a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkájában megyei küldöttként vesz részt, illetve az Országos Ellenőrző Bizottság tagja, az Országos Magyar Vadászkamara megyei, illetve országos küldöttje. Mint mondja,
Nehéz elképzelni, hogy mit is csinál a nem létező szabadidejében Sulyok Ferenc. Számára a kikapcsolódást a saját kis családi birtok jelenti. Az igazán nagy kísérleteit a 60 hektáros erdejében tudja megvalósítani, olyanokat is, amikbe nem szívesen avatna be másokat. Sokan meglepődnek, amikor motorfűrésszel, ágvágó ollóval a kezében látják. De igazán két fiára büszke, akik közel állnak az általa képviselt világhoz. Nagyobbik gyermeke idén érettségizik a szegedi erdészeti technikumban, erdőmérnöki pályára készül. Ő már a családi gazdaságban is besegít. A kisebbik fiú okleveles mezőgazdasági gépésztechnikusnak tanul Jánoshalmán, ő képviseli a gépészeti vonalat a családon belül.
„Kecskemét befogadó közeg, ahol jó érzés alkotni. Az erdészek letették a kezük nyomát, büszke vagyok a szakmai elődökre.”
Innovatív melléktermékek
A KEFAG Zrt.-nél a fakitermelésből, az erdőből nem tudnának megélni, a korábban futóhomokon létesített erdők nem biztosítanak stabil gazdálkodási alapot. A rendszerváltás idején nagyon sok kísértésnek sikerült ellenállni, így lett a KEFAG Zrt. a legkevésbé „kiprivatizált” erdőgazdaság. Megmaradt a feldolgozóipar, a mai napig két fűrészüzemük működik, van saját csemetetermesztésük, gépműhelyük, műszaki erdészetük, az állami szektorban a legnagyobb díszfaiskolát tartják fenn, rendelkeznek szállító gépparkkal és a munkaeszközöket is saját kollégák üzemeltetik.
„A cég munkájához fontos hátteret biztosít az Innovációs Központunk. Elsősorban erdészeti magvak gyűjtése, tárolása, kezelése, erdészeti csemeték felszaporítása, forgalmazása volt a központ létrehozásának alapgondolata. Ezáltal fokozott figyelemmel kísérhetjük a Magyarországon felhasználható fafajokat. Nemzetközi kapcsolatainkban kiemelt célterület például a Balkán” – meséli a vezérigazgató, hogy jó kapcsolatot ápolnak a szerb erdőgazdaságokkal, de Bulgáriába, Spanyolországba vagy akár Grúziába is elmennek szaporítóanyagért. Ebben a munkában nemcsak magukra gondolnak, hanem a régió magánerdő-gazdálkodóira is. Az Innovációs Központ másik kiemelt feladata a melléktermékek minél magasabb szintű hasznosítása. A fahamu felhasználásában biztató eredményeket értek el. Az Agrogeo Kft.-vel közös kutatásuk eredményeként megalkottak egy talajkondicionáló termékcsaládot. A vágástéri aprítékot pedig tőzeghelyettesítő termesztőközegben tervezik hasznosítani. Nem mellékesen fafajkísérleteket végeznek, és az Innovációs Központ koordinálja a cégen belül a pályázatokat is.
