Ez a kártevő olyan pusztító hatással bír, hogy az egykori Kelet-Németország az Egyesült Államokból érkező biológiai csapásnak minősítette a bogarak megjelenését. Bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban biológiai hadviselés eredményeképp került az ország burgonyaföldjeire, még ma is jelentős kártevőként tartják számon.
Az eredetileg a Sziklás-hegységből származó bogár ma már az egész északi féltekén jelen van, évente több mint fél milliárd dolláros terméskiesést okozva.
Sőt, az 1930-as években a burgonyabogár volt az egyik olyan kártevő, mely elindította a kémiai rovarirtó szerek kutatását.
Idén azonban az amerikai gazdák új eszközt kapnak a kártevő ellen, amely teljesen eltér a hagyományos rovarirtó szerektől. Az RNS-interferencia (RNAi) mechanizmusán alapuló permet a burgonyabogár egy létfontosságú génjét célozza meg, amely kizárólag erre a kártevőre és közeli rokonaira hat. Ezzel elkerülhető a beporzók és más, esetleg hasznos fajok károsítása. A GreenLight Biosciences által kifejlesztett és Calantha néven forgalmazott rovarirtó szert az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) idén januárban hagyta jóvá négyéves felülvizsgálat után – írja a Science.
Küzdelem a gének szintjén
Az RNAi technológia lehetőséget nyújt újabb rovarirtó szerek kifejlesztésére, amelyek biztonságosabbak lehetnek az emberek és a környezet számára. Az új technológia korlátai közé tartozik, hogy bizonyos rovarcsoportok ellen nem hatásosak. Ilyenek például a lepkefélék (mint például a molyok). Emellett vannak környezetvédelmi aggályok is, amelyek szélesebb körű kockázatértékelést igényelnek. Ennek ellenére sokan remélik, hogy az RNAi egy új korszakot nyit a kártevőirtásban.