A most engedélyeztetett RNAi-alapú permet, a Calantha, olyan kettős szálú RNS-t tartalmaz, mely egy létfontosságú gént céloz meg a burgonyabogárban. A kutatók megvizsgálták a burgonyabogár közeli rokonait, hogy megtudják, kárt tehet-e bennük a szer. Eredményeik alapján csak két másik fajban van jelen a célzott gén, és mindkettő szántóföldi kártevőként van számon tartva.
A GreenLight Biosciences Rochesterben, egy régi Kodak gyárban állítja elő a kettős szálú RNS-t, ahol jelenleg évi 2 tonna a gyártási kapacitás. 2025-re ezt 20 tonnára kívánják növelni.
Vége lesz a krumplibogarak inváziójának?
A kutatók továbbra is új módszereket keresnek az RNAi-alapú rovarirtó szerek hatékonyságának növelésére, különösen a lepkefélék, mint a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen, amelyek jelenleg nem érzékenyek a kettős szálú RNS-re.
MI-generált fotó forrása: Brian Penny, Pixabay
Összességében az RNAi technológia ígéretes, de további kutatások szükségesek a társadalmi ellenállás és a nem célzott hatások minimalizálása érdekében. Emellett a gyártó arra is felhívta a figyelmet, hogy nem ez lesz a burgonyabogár elleni küzdelem Szent Grálja. Ugyanis
Moar és munkatársai 2018-ban publikáltak egy tanulmányt, amelyben kimutatták, hogy az amerikai kukoricabogár úgy fejlődött, hogy nem veszi fel a kettős szálú RNS-t a bélrendszeréből. Ezáltal a rovarok gyakorlatilag rezisztenssé váltak minden RNAi-alapú rovarirtóval szemben.
