Magyarországon a tógazdasági haltermelésre továbbra is a pontycentrikus termelés a jellemző, amelyet rendszerint hároméves üzemformában állítanak elő. A tógazdaságokban előállított étkezési célú hal-termelés 82,0 százalékát az étkezési ponty adja. Az étkezésiponty-termelés aránylag egyenletesnek tekinthető, ha az elmúlt 5 éves időszakot megvizsgáljuk, látható, hogy a megtermelt mennyiség 11–12 ezer tonna között változott. 2020-ban termelték a legtöbb étkezési korosztályú pontyot (~12,0 ezer tonnát), 2023-ban pedig a legkevesebbet (11,04 ezer tonnát), a többi évben mintegy 11,4–11,5 ezer tonnát állítottak elő. A hektáronkénti összes halszaporulat 490 kilogramm, míg a pontyszaporulat 404 kilogramm volt 2023-ban.
A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt mennyiség 4,2 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 7,2 százalékát adta 2023-ban. Az étkezési célú, értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) előállított mennyisége 2023-ban 280,8 tonnát tett ki, ami az előző év adatához mérten több mint 12,0 százalékos növekedést jelent. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 182 tonna volt, ami 19,5 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi 226 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület (horgászat, természetes víz) telepítésére 2022-ben 2836 tonna halat értékesítettek a termelők, 2023-ban hasonló mennyiség: 2850 tonna hal értékesítésére került sor a termelők beszámolója alapján.
A halastavakban megtermelt étkezési korosztályú halmennyiség 2,9 százalékkal csökkent, a tenyész-hal-előállítás 15,5 százalékkal mérséklődött 2023-ban az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.
A halászati ágazatban ténylegesen felhasznált víz mennyisége 2023-ban 238,2 millió köbmétert tett ki, ami 27,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, így egy hektárnyi üzemelt tóterületre átlagosan 8876 köbméter vízfelhasználás jutott, míg ez az érték 2022-ben 12 466 köbméter volt.
