Az idén több mint tizenkétezren voltak kíváncsiak a GreenTech csarnokaiban bemutatott újdonságokra. A látogatók 119 országból érkeztek, a legtöbben Hollandiából, Németországból, Dél-Koreából, az Egyesült Királyságból és Kanadából. 45 országból pedig hivatalos küldöttség vett részt a háromnapos rendezvényen.

A kiállítást a holland leköszönő mezőgazdasági miniszter, Piet Adema nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy szerepük van a technológiai újdonságoknak a kertészet fenntarthatóbbá tételében, valamint az élelmiszerbiztonság megteremtésében. Beszédében kitért a klímaváltozás és a háborúk kertészeti ágazatra gyakorolt következményeire, legfőképpen az élelmiszertermelést érintő hatásokra. Kiemelte a holland kertészetek és a kertészeti ágazatban dolgozó emberek fontosságát ebben a világviszonylatban nehéz helyzetben.

Innovációk

A munkaerőhiányra megoldást kínál a robotika, a munkaigényes folyamatokat átvehetik az embertől a különféle vágó-, ültető és komissiózó robotok.

Az üvegházak távvezérlésűvé válnak, a termelőnek speciális, a mesterséges intelligencia által még nem kezelhető helyzetekben kell csak a beavatkoznia a termesztésbe, átvennie az irányítást.

Az idei GreenTech kiállítás újdonságdíjára 47 pályázat érkezett a két kategóriára összesen (a már piacon lévő termékekkel az innovációs díjra, a tervezési fázisban lévő újdonságokkal az ötletpályázatra lehetett nevezni). Az innovációs díjat a holland Blue Radix B.V. által kifejlesztett Crop Controller rendszer kapta, amely ötvözi az autonóm klíma- és öntözésszabályozást, 80%-kal csökkenti a klímakomputer munkáját (magyar vonatkozásairól előző heti lapszámunkban volt szó). A pontos klíma- és öntözésszabályozás a gyártó által közölt adatok szerint 7%-os termésnövekedést, 10%-kal kevesebb víz- és műtrágya-felhasználást, valamint 15%-os energia-megtakarítást biztosít, így összességében 5%-os profitnövekedés érhető el.

Az ötletpályázat díját pedig a holland Koppert B.V. digitális asszisztense nyerte el, amely forradalmi előrelépés az integrált növényvédelem területén.

Tágabb kontextusban közelíti meg az adott növényvédelmi gondot, nem csupán tényeket közöl a kártevő vagy kórokozó meghatározására és az ellene való védekezés módjára vonatkozóan, hanem szélesebb ok-okozati megközelítésben világít rá a kártétel megjelenésének okára. Ezzel lehetőséget ad arra, hogy a kertész a technológiai változtatásokkal a jövőben elejét vegye a hasonló kártételeknek, illetve megbetegedéseknek.