Ezért a Fókusz Öko Központ már korábban, a francia modell alapján felkarolta a rövid élelmiszerellátási lánc népszerűsítését. Egy másik oktatófüzet az ökogazdálkodás módszereit, a biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségeit, illetve a talaj- és a vízszennyezés megelőzését is tárgyalja.
Jelenleg a helyzetet a Jó mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésével próbálják javítani, de még mindig szükség van arra, hogy felhívják a figyelmet veszélyeire.
A közösség felelőssége
A negyedik témájuk címe: A közösség felelőssége a fenntartható élelmiszerellátásban és termelésben. E témakörrel egy korábbi pályázat során is foglalkoztak, tanulmányt készítettek néhány vidéki közösségről Európában. Azt tapasztalták, hogy
ugyanakkor számos kezdeményezés próbál, úgynevezett „tanuló vidéki közösségek” keretében változtatni a helyzeten.
A hagyományos falusi társadalomban a fiatalok a szülőktől tanultak meg gazdálkodni, és „örökölték” azt a kulturális, társadalmi életet, amibe beleszülettek. Ezt a tudást hasznosították a vidéki élettér, az európai kultúrtáj fenntartása érdekében. Ezt a tudást ma már tanuló közösségek keretében lehet megszerezni.
Ma az a jellemző, hogy a falun lakók vagy városi gyökerekkel rendelkező „kiköltözöttek” a szupermarketben vásárolják meg az élelmiszereket, nem tisztelik a természetet és nem vesznek részt a közösségformáló tevékenységekben. – Ezekhez az értékekhez szeretnék visszatéríteni az új nemzedéket az oktató program segítségével – fogalmaz Hajdu Zoltán, hozzátéve, hogy civil kezdeményezésből lett az unió stratégiája „A termelőtől a fogyasztóig” elv. Bár ez a szakember szerint jól hangzik, de gyakorlatba is kell ültetni, és ez elsősorban a helyi szereplőkön múlik.
A kisadorjáni Természet Háza mellett évek óta szervezünk programokat középiskolásoknak, az egyik ilyen keretében az agrár-biodiverzitás tanösvényen megismertetjük a résztvevőkkel a vidéki élettérben és mezőgazdasági területen található élőhelyek jellegzetességeit, változatosságát, összehasonlíthatják a diákok az intenzív mezőgazdasági terület milyenségét az erdőben, a legelőn található élettérrel. Ezeket és ehhez hasonló konkrét példákat ajánlunk majd, amelyeket a résztvevő országok oktatói sajátos helyzetükhöz igazítva alkalmazhatják majd – ismertette a központ vezetője.
Hajdu Zoltán meggyőződése, hogy a mezőgazdálkodás ellentmondó szemléletei között meg lehet találni a kompromisszumos megoldást, amihez az új nemzedéknek kell megtalálnia a helyes utat, ehhez pedig mentalitásbeli változás szükséges, ami pedig csak oktatással érhető el.
A metodológiai útmutatók kidolgozása után – a projekt keretében – először Romániában a tanároknak szerveznek képzést, ahol bemutatják az oktatási anyagokat. Javaslataikkal kiegészítve véglegesítik a dokumentumokat, majd következő lépésként tanárokkal és diákokkal közösen Magyarországon is lesz egy találkozó, ahol kipróbálják az elkészített anyagokat. Jövőre pedig – a program keretében már megkötött partneri szerződés alapján – az érintett országban több oktatási intézményben kísérleti programként kipróbálják a módszert. A záró konferencia 2025 szeptemberében Izmirben (Törökország) lesz, ahol a résztvevő tanárokkal, diákokkal és természetesen a partnerszervezetek képviselőinek jelenlétében kiértékelik a tapasztalatokat.
Ez is érdekelheti:
