Nem múlhat el hónap a termelők tiltakozása nélkül
A szerbiai mezőgazdasági termelők hét érdekvédelmi szervezetének július 6-ai egyeztetésén olyan döntés született, hogy ha a kormány július 19-éig nem teljesíti összes követelésüket, akkor ismét tiltakozásokba kezdenek, ami a legforgalmasabb közutak forgalmának megbénításában csúcsosodik majd ki. A hét érdekvédelmi szervezet követeléseit a többi gazdaszervezet is támogatja, attól függetlenül, hogy képviselőik nem voltak jelen a megbeszélésen.
A gazdák azt kérik a kabinettől, hogy sürgősen fizesse ki nekik az elmaradt támogatásokat, írja ki az állami földek bérbeadása ügyében a pályázatokat. Emellett fizessen a termelőknek minden tenyészüsző után 100 000 dinárt (333 000 HUF), alapos piacelemzést követően korlátozza a külföldi tej behozatalát, függessze fel az étolaj kivitelét tiltó rendelkezését, végezzen piacelemzést és szabályozza a terménytőzsde működését.
Ezen felül vonja be a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek képviselőit a 30 évre szóló Országos Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozásába. Amennyiben a kormány a megadott határidőn belül nem tesz eleget elvárásaiknak, a termelők követelni fogják a mezőgazdasági miniszternek és közvetlen munkatársainak a menesztését.
A sorsukkal elégedetlen gazdálkodók újabb követeléseinek megfogalmazására azt követően került sor, hogy június 24-én találkoztak Aleksandar Martinović mezőgazdasági miniszterrel, aki májusban foglalta el posztját az agrártárca élén és semmi jóval nem szolgálhatott a számukra. Ekkor a miniszter egyértelművé tette, hogy a köztársasági büdzsében jelenleg nincs pénz az év első felében elmaradt juttatások kifizetésére. Erre legkorábban majd csak szeptemberben kerülhet sor, azt követően, hogy a parlament elfogadja a költségvetés módosítását és megtörténik a pénzeszközök szükséges átcsoportosítása.
A gazdák emlékeztettek rá, hogy a korábbi összetételű agrártárca ígéretei sem teljesültek. Jelena Tanasković előző mezőgazdasági miniszter időközben, az új kormány májusi megalakulását követően a Szerbiai Államvasutak közvállalat vezérigazgatói posztjára távozott. Mivel a termelők a történteket úgy élik meg, hogy átverte őket a kormány, ezért azt hangsúlyozzák, hogy mindaddig nincs értelme tárgyalást folytatni a kormányzattal, amíg az nem teljesíti a korábbi megállapodásokba foglaltakat. Ahogy az előző parlamenti ciklusban, úgy most is a Szerb Haladó Párt képezi a kormánykoalíció vezető erejét, ezért a felelősség az övé, vélik a termelők. Egyelőre nem tudni, képviselőik elmennek-e majd a szerbiai parlament mezőgazdasági bizottságának július 12-ei ülésére, ahová meghívót kaptak. Az elmúlt évek tapasztalataiból arra lehet következtetni, hogy a gazdák addig feszítik a húrt, amíg lehet. De aztán sosem szalasztják el az alkalmat, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek az illetékesekkel. Valószínűleg így lesz ez most is.
Kevés termelő használ fémzárolt vetőmagot
Miután az aratást letudták a termelők, szakmai berkekben ismét napirendre került az a kérdés, amiről húsz évvel ezelőtt szinte minden szakmabéli azt hitte, hogy végérvényesen lekerült a terítékről.
A vetések több mint 60 százalékának esetében nem vásároltak minőségi, fémzárolt vetőmagot, hanem a jóval olcsóbb tavalyi termést használták szaporítóanyagként. Tíz évvel ezelőtt fordított volt az arány. Ebből az adatból is látszik, hogy a termelők ott spórolnak, ahol tudnak. Az önmegtermékenyülő búzával ezt megtehették, a kukoricával már nem. Ehhez képest a hozamok viszonylag jól alakultak.
Miben bízhatnak a szerbiai búzatermesztők?
Žarko Galetin ismert szerb agrárközgazdász abban bízik, hogy a búza ára hamarosan emelkedni kezd a világpiacon. Abból következtet erre, hogy több nagy búzatermelő országból (Franciaország, Németország és Ukrajna) olyan hírek érkeztek, hogy az idén 30 százalékkal kevesebb kenyérgabona termett, mint amire számítottak. Másrészt nagy léptékkel beindul a forgalom a konstancai kikötőben, mind több búzát szállítanak a tengereken túli országokba hajóval. Meggyőződését fejezte ki, hogy a tavalyról megmaradt értékesítetlen gabonából is kevesebb van, mint amiről a malmok képviselői a nyilvánosság előtt beszélnek.
Ha a szakember igazat mond, abból az következik, hogy a hamis hírek terjesztése is beleszólhat a piaci helyzet alakulásába a bérces Balkánon. Hogy a termelők átlátnak-e a szitán, a következő hónapokban kiderül. Addig pedig marad a reménykedés, hogy belátható időn belül elmúlik a forróság és eső áztatja a szomjazó földeket.
Ez is érdekelheti:
