Szerzők: Pepó Péter, Csajbók József, Kutasy Erika, Szabó András, Dóka Lajos, Ábrahám Éva Babett, Ragánné Szabó Éva, Seres Emese, Vad Attila

Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet

Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb problémáját a hazai növénytermesztésben a vetésszerkezet végtelen leegyszerűsödése jelentette. Napjainkban a hazai szántóterület közel 90 százalékát öt növény (búza, kukorica, napraforgó, árpa, repce) vetésterülete jelenti, ami nemcsak agronómiai szempontból (vetésváltás, talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem stb.) jelent rendkívüli gondokat, hanem ökonómiai szempontból is (piaci értékesítési nehézségek, rendkívül alacsony árak stb.).

A szántóföldi zöldségnövények között a csemegekukorica és részben a zöldborsó jelenti messze a két legfontosabb kultúrát, melyek nemcsak a hazai ellátást, hanem kiemelkedő exportpiaci előállítást is jelentenek.

A csemegekukorica jelentőségét a hazai növénytermesztésben és élelmiszeriparban jól mutatja, hogy az USA-t követően Magyarország a 2. legnagyobb csemegekukorica-exportőr a világon. Ugyanakkor a csemegekukorica piacát, és így a termelését is, meglehetősen szélsőséges ingadozások jellemzik hazánkban. A rendkívül aszályos 2022. év nyersanyaghiányát a feldolgozók kedvező árak meghirdetésével kívánták 2023 elején kompenzálni. Ez növelte a termelési kedvet, és 2023 kedvező időjárása is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly a szükségesnél is több nyersanyag került a feldolgozókhoz.

Ezeknek a piaci folyamatoknak a negatív hatásait szenvedik el részben a feldolgozók, részben a termelők napjainkban.

Hibridválasztás csemegekukorica

Az eredményes és hatékony csemegekukorica-termesztés a megfelelő hibrid megválasztásával kezdődik. A csemegekukorica hibridportfóliója, a takarmánykukoricáéval összehasonlítva, jelentős mértékben szűkebb, de így is kedvező lehetőségek vannak a termelők számára – a feldolgozóval egyeztetve – a megfelelő csemegekukorica-hibrid megválasztására.

Évjárathatás csemegekukorica

Az évjárat – elsősorban annak vízellátottsága – jelentősen befolyásolta a realizált termésszintet. Száraz feltételek között a csemegekukorica termésszintje a vizsgált hibridek átlagában 2021-ben 15,1 t/ha, 2022-ben 13,4 t/ha, 2023-ban pedig 20,9 t/ha volt. Öntözve ezeket a termésszinteket ~4 t/ha-ral lehetett növelni (18,8 t/ha, 18,0 t/ha, 24 t/ha), de az évjárat kedvezőtlen, negatív hatását teljesen nem lehetett megszüntetni.

Agrotechnika

Az agrotechnikai fejlesztési kutatásaink a technológia több fontos elemét foglalták magukba. A kísérleteket nagyon kedvező tápanyag- és vízháztartású csernozjom talajon végeztük. Az átlagos vízellátású 2021. évben a csernozjom talaj kedvező természetes tápanyag-szolgáltató képessége érvényesült, ezért valamennyi csemegekukorica-hibridnél optimális N-adagnak a 75 kilogramm/ha bizonyult, mind száraz (hibridek átlagában 19,4 t/ha), mind öntözött (24,3 t/ha) viszonyok között (2. táblázat). Az ennél nagyobb, az N =150 kilogramm/ha adagnál már terméscsökkenést lehetett tapasztalni (hibridek átlagában száraz feltételek mellett 17,8 t/ha, öntözött viszonyok között 21,7 t/ha termés).