A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatóinak a lakosság bevonásával készített, az Urban Ecosystems folyóiratban megjelent tanulmánya arra is rávilágít, hogy európai összevetésben a magyar kertekben épített tavacskák a nagyobbak közé tartoznak.

Sokan építenek a kertjükben néhány négyzetméteres mesterséges tavakat, azzal a talán nem is teljesen tudatosuló céllal, hogy így hozzák el otthonaikba a természetes vizek, a vízi ökoszisztémák megnyugtató közelségét. Bár a tulajdonosok ezt általában nem is sejtik, tavaikban sokszor értékes életközösségek alakulnak ki, így szolgálva a vízi élőlények fennmaradását és terjedését, akár még nagyvárosi környezetben is.

A HUN-REN ÖK munkatársai az ilyen vízi életterek ökológiai szerepét kutatják:

– mondta Andrew Hamer, a Vízi Ökológiai Intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint a kutatás egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a kerti tóban akkor alakulhat ki igazán értékes vízi ökoszisztéma, ha nincsenek benne halak – különösen egzotikus halak –, amelyek elfogyasztják a kisebb állatokat, azok táplálékát és petéit.

A kutatók által készített online kérdőívet 753-an töltötték ki értékelhető módon. A kérdőíven rákérdeztek a tó méretére, a kert elhelyezkedésére, a vízbe telepített élőlényekre, az aljzat típusára, illetve arra, hogy a tulajdonos milyen rendszeres munkát végez a tó fenntartása érdekében. A válaszokból kiderült, a legtöbben azért építenek tavacskát, hogy abba később majd halakat telepítsenek, és e cél határozza meg a víz kezelésének módszereit is. A különleges halak, például az aranyhalak valóban esztétikus látványt nyújtanak, csakhogy a halastavak életközössége valójában szegényesebb, mint azoké, ahol a kétéltűek és a gerinctelen fajok nagy ragadozó nélkül élhetnek és szaporodhatnak.