Tavaly jártunk a Berkenye Hűtőház Kft. által rendezett szakmai napon, ahol a korszerű almatermesztés volt a téma. Most a fagyasztott gyümölcsök piaci lehetőségeiről, a cég megvalósult és tervezett fejlesztéseiről beszélgettünk Schmidt Szilárd tulajdonossal.
Berkenyén több mint harminc éve működik közös termesztés és arra alapozott gyümölcsfeldolgozás, aminek az alapjait a falu polgármestere, Schmidt Józsefné rakta le. Fénykorában málnatermesztéssel foglalkoztak a faluszövetkezet tagjai, és a hűtőházban is a fagyasztott málna volt a fő termék. A klímaváltozás és az árak elszabadulása, valamint a szerb málna keltette erős verseny azonban hamar lenullázta a málnatermesztést itthon, néhány év alatt kikopott a kínálatból.
Új alapokra kellett helyezni a vállalkozást, fontos volt a korszerűsítés, a kapacitások növelése. Sikerrel pályáztak az üzem bővítésére, meggy- és cseresznye-feldolgozó gépsort állítottak munkába, hogy csonthéjas gyümölcsökkel bővítsék a kínálatukat. Magozógép, fluidizációs fagyasztóalagút szükséges, hogy kiváló minőségben készüljön el a termék. A kimagozott meggyszemek a levegőben lebegnek az alagútban, így gömb alakban fagynak meg, nem nyomódnak össze közben. Korszerűsítették a bogyós vonalat is, ahol piros és fekete ribiszkét, áfonyát, szedret, málnát és szamócát dolgoznak fel. Sajnos mára csak a piros ribiszke hazai eredetű, Pest megyében, Bernecebaráti környékén termesztik nagyobb mennyiségben.
Megugrottak a termesztés költségei, nehéz szedőt találni, ezért mindössze néhány száz tonna málnát takarítanak be itthon, és így is előfordult, hogy soknak bizonyult a termés, mert a fogyasztók nem tudják megfizetni a drága friss málnát.
Termesztési háttér a Berkenye Hűtőháznál
Az alapanyag nagy része a környékbeli termesztőktől és saját ültetvényekről származik. A Nógrád-Tész Kft. fogja össze a termelőket, inputanyagokkal, szaporítóanyaggal és rendszeres növényvédelmi szaktanáccsal látja el őket. Ezzel javult a minőség és nőtt a beszállított mennyiség a korábbiakhoz képest. Fontos a hűtőháznak, hogy csak engedélyezett technológiát alkalmazzanak a termesztők és betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A tésznek 70 tagja van, meggyet, almát, szilvát, kajszit, piros és fekete ribiszkét, bodzát termesztenek. Igyekeznek folyamatosan lecserélni az idős gyümölcsösöket, ehhez évente a 20-30 hektárt telepítenek újra. Az oltványokat a tész adja ehhez, és finanszírozzák a telepítés költségeinek egy részét is.
A sűrű térállású, korszerű ültetvényeket mindenütt öntözik, részben jéghálóval borítják és 30%-ukat védik a tavaszi fagyoktól. A meggy betakarítására pedig beszereztek egy automata rázógépet, ami folyamatos munkamenetben napi akár 2000 fa rázására is alkalmas, a hagyományos rázógépek 600-700 fájával szemben.
A felvásárolt bogyósokat nem mind dolgozzák fel azonnal, hanem ládában lefagyasztják, big bag zsákokban tárolják és később készítenek belőle végterméket. A ribiszkénél például szártépés, szelelés és válogatás követi egymást, akár két-háromszor ismételve a folyamatot, hogy a lehető legtisztább és egyöntetűbb legyen a végeredmény. Leggyakrabban gyümölcskeverékeket készítenek a bogyósokból és 450-500 grammos csomagolásban áruházláncoknak szállítanak. Mióta megdrágult a fagylalt, érezhetően nőtt ezeknek a termékeknek a forgalma.
A kiskereskedelmi láncok mellett a vendéglátás, cukrászipar és pékipar is használja a fagyasztott gyümölcsöket, erre a célra exportál is a Berkenye Hűtőház. Az említett bogyósokon kívül bodzát, kajszit, szilvát és almát fagyasztanak még. Az évente feldolgozott 5000 tonna gyümölcs ötöde importált alapanyag.
Sajátos helyzetben van a magyar áru, mert Lengyelországban és Szerbiában nagyságrendekkel több fagyasztott meggy készül, tehát az árat ők határozzák meg. Európában most 130-140 ezer tonna fagyasztott meggy fogy, és a fogyasztói szokások változása miatt tovább nő ez a mennyiség.
