A Berkenye Hűtőház Kft. adott otthont az étkezési alma szakmai napnak, ahol a termesztés korszerű módszereit, környezetkímélő védekezési lehetőségeit és a fajtahasználat változásait járták körül az előadók. Tavaly tavasszal telepített, jégvédő és rovarhálóval fedett, szélgéppel védett ültetvényben láthatták a résztvevők, milyennek kell lennie ma egy nagy hozamú almáskertnek.

Cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, kajszit, ribiszkét, málnát, paradicsomot dolgoznak fel. Az alapanyagot zömmel a környékről vásárolják föl, és saját ültetvényeik is vannak, mondta Schmidt Szilárd, a kft. ügyvezetője. A család 130 hektáros saját gyümölcsössel rendelkezik, meggy- és almaültetvényekkel. Ezek közül 10 hektár szuperintenzív almát tavaly telepítettek. A gyümölcsösök öntözésére 15 hektáros víztározó szolgál, és a terület negyedén szélgéppel és fűtéssel védekeznek a tavaszi fagyok ellen.

Tovább csökkenhet a terület

Húsz év alatt megfeleződött, 20,5 ezer hektárra csökkent a magyar almatermő terület, az összes termés 300 és 600 ezer tonna közt alakul évjárattól függően, kezdte rövid összefoglalóját Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. A 20,5 ezer hektárból 6000 van bioátállás alatt, ami azért baj, mert ezek nagy része korszerűtlen, öreg ültetvény, aminek a túlélést jelenti az egy hektárra adott 700 ezer forintos támogatás. Sajnos megpecsételődik a sorsuk a támogatási időszak lejártával, ha nem sikerül valóban a biotermelésre átállás, viszont a termesztőket segítő támogatási rendszerbe sem szabad ezeket visszaengedni. Mindezt számításba véve nem lehetetlen, hogy öt év múlva körülbelül 10 ezer hektár almaültetvény lesz hazánkban.

Az ipari alma felvásárlása 38-40 forinttal indult meg, remélhetőleg az idény előrehaladtával emelkedik az ár és elérheti a 46-48 forintot. Étkezési almára 150-170 forint lenne a kívánatos ár helyben, de az áruházláncok nem akarnak többet fizetni, mint korábban, úgyhogy reálisnak a 120-140 forintos kerti ár látszik, foglalta össze a helyzetet Apáti Ferenc. Véleménye szerint azonban az ár az almatermesztőkön is múlik, a szervezetlenség miatt 30-40 forintot veszítenek, mert a vásárlók könnyen elérik, hogy egymás alá ígérjenek.

Az alacsony felvásárlási ár áll szemben azzal a hatalmas beruházással, amibe ma egy korszerű, hatékony almáskert létesítése kerül. Hektáronként 3-4 ezer fát kell elültetni, öntözni és védeni a jégeső, valamint a fagyok ellen, ami összesen 20 millió forintba kerül hektáronként. Ma már ott tartunk, hogy a fagyvédelmet sem lehet egyetlen módszerrel megoldani. Az a legjobb, ha szélgépet és szükség esetén valamilyen fűtést alkalmazunk az ültetvényben, vagy korona fölötti fagyvédelmi öntözésre rendezkedünk be. Minden erőfeszítésünk ellenére a mínusz 7-8 °C-os faggyal már nem tudunk megbirkózni.