0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 12.

Korszerű almatermesztés Berkenyén

A Berkenye Hűtőház Kft. adott otthont az étkezési alma szakmai napnak, ahol a termesztés korszerű módszereit, környezetkímélő védekezési lehetőségeit és a fajtahasználat változásait járták körül az előadók.

A Berkenye Hűtőház Kft. adott otthont az étkezési alma szakmai napnak, ahol a termesztés korszerű módszereit, környezetkímélő védekezési lehetőségeit és a fajtahasználat változásait járták körül az előadók. Tavaly tavasszal telepített, jégvédő és rovarhálóval fedett, szélgéppel védett ültetvényben láthatták a résztvevők, milyennek kell lennie ma egy nagy hozamú almáskertnek.

A legnagyobb, fagyasztott gyümölcsöket termelő hazai hűtőház Berkenyén található, és ma már családi tulajdonban van az 1992-ben alapított üzem. A Berkenye Hűtőház Kft. folyamatos fejlesztések révén ma már 3000 tonna áru tárolására készült fel, termékeinek 60%-át exportálja Németországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába.

Cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, kajszit, ribiszkét, málnát, paradicsomot dolgoznak fel. Az alapanyagot zömmel a környékről vásárolják föl, és saját ültetvényeik is vannak, mondta Schmidt Szilárd, a kft. ügyvezetője. A család 130 hektáros saját gyümölcsössel rendelkezik, meggy- és almaültetvényekkel. Ezek közül 10 hektár szuperintenzív almát tavaly telepítettek. A gyümölcsösök öntözésére 15 hektáros víztározó szolgál, és a terület negyedén szélgéppel és fűtéssel védekeznek a tavaszi fagyok ellen.

Tovább csökkenhet a terület

Schmidt Szilárd fűtést is választott a szélgéphez a nagyobb biztonság érdekében

Húsz év alatt megfeleződött, 20,5 ezer hektárra csökkent a magyar almatermő terület, az összes termés 300 és 600 ezer tonna közt alakul évjárattól függően, kezdte rövid összefoglalóját Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. A 20,5 ezer hektárból 6000 van bioátállás alatt, ami azért baj, mert ezek nagy része korszerűtlen, öreg ültetvény, aminek a túlélést jelenti az egy hektárra adott 700 ezer forintos támogatás. Sajnos megpecsételődik a sorsuk a támogatási időszak lejártával, ha nem sikerül valóban a biotermelésre átállás, viszont a termesztőket segítő támogatási rendszerbe sem szabad ezeket visszaengedni. Mindezt számításba véve nem lehetetlen, hogy öt év múlva körülbelül 10 ezer hektár almaültetvény lesz hazánkban.

Az európai almapiac biztatóan alakul: az EU össztermése 11,4 millió tonna alma, 400 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly, és a készlet is 300 ezer tonnával elmarad a tavalyitól. Ez összesen 700 ezer tonna mínusz, de nincs is szükség több almára, mert mindenhol csökken a fogyasztása.

Az ipari alma felvásárlása 38-40 forinttal indult meg, remélhetőleg az idény előrehaladtával emelkedik az ár és elérheti a 46-48 forintot. Étkezési almára 150-170 forint lenne a kívánatos ár helyben, de az áruházláncok nem akarnak többet fizetni, mint korábban, úgyhogy reálisnak a 120-140 forintos kerti ár látszik, foglalta össze a helyzetet Apáti Ferenc. Véleménye szerint azonban az ár az almatermesztőkön is múlik, a szervezetlenség miatt 30-40 forintot veszítenek, mert a vásárlók könnyen elérik, hogy egymás alá ígérjenek.

A FruitVeB szakmaközi szervezet ezért az idén megpróbálta összehozni a szabolcsi termelői szervezeteket, hogy megosszák egymással az előző hetek értékesítési árait és valamiféle prognózist állítsanak a következő időszakra. Ezzel nem lehet megváltani a világot, de remélhetőleg sikerül elérni némi áremelkedést.
Mindenütt befolyásolja az ágazat helyzetét a munkaerőhiány, a klímaváltozás és a túltermelés, valamint az abból eredő alacsony árak. Utóbbival nálunk különösen nagy a gond.

Az alacsony felvásárlási ár áll szemben azzal a hatalmas beruházással, amibe ma egy korszerű, hatékony almáskert létesítése kerül. Hektáronként 3-4 ezer fát kell elültetni, öntözni és védeni a jégeső, valamint a fagyok ellen, ami összesen 20 millió forintba kerül hektáronként. Ma már ott tartunk, hogy a fagyvédelmet sem lehet egyetlen módszerrel megoldani. Az a legjobb, ha szélgépet és szükség esetén valamilyen fűtést alkalmazunk az ültetvényben, vagy korona fölötti fagyvédelmi öntözésre rendezkedünk be. Minden erőfeszítésünk ellenére a mínusz 7-8 °C-os faggyal már nem tudunk megbirkózni.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: