Következetes munkával el kell érni, hogy a jövőben minél több magyar honfitársunknál legyen az egészséges táplálkozás szerves része a méz. Az exportorientált magyar mézágazat és a méhészek megélhetése szempontjából kulcskérdés, hogy az európai piacokon uralkodó, tisztességesnek nem nevezhető versenyfeltételek újra egyenlők legyenek az unión belül megtermelt és az unión kívül előállított méztermékek között  – mondta az államtitkár.

Feldman Zsolt ismertette, hogy

így kulcskérdés számunkra az uniós piacon a tisztességes versenyfeltételek megléte. Ezek ma nem biztosítottak, 160-190 ezer tonna Európán kívüli, harmadik országból érkező importtal versenyeznek az évente 10-20 ezer tonna mézet exportáló magyar méhészek. A rendkívül olcsó hamisított ázsiai termékek és az ukrán méz szorítják ki a magyar mézet az exportpiacokról, lecsökkentve ezzel a hazai értékesítési árakat is. Az európai gazdaság gyengélkedése érződik a uniós mézfogyasztásban, nőtt az alacsonyabb minőségű és olcsóbb árfekvésű mézkeverékek iránti kereslet, ami nem kedvez a magyar méznek. A legfontosabb feladat ezért folytatni azt a munkát, ami arra kényszeríti az európai döntéshozókat, hogy konkrét uniós szabályok megalkotásával védjék meg az európai méztermelést és az európai mézfogyasztókat.

Ennek a munkának fontos eleme, hogy

– tette hozzá. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Unió  ún. autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) keretében az ukrán gazdaság számára hozzáférést biztosít az EU piacához, de az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az Európai Bizottság vészfék-mechanizmust vezetett be több különösen érzékeny mezőgazdasági termékre, így a mézre is. Mihelyst ennek behozatala meghaladja a 44,4 ezer tonna mennyiséget, úgy még a nyár folyamán automatikusan vámot kell majd fizetni az ukrán import után.