Az 1. csoportba tartozó méheket egy bizonyos, kereskedelmi forgalomban kapható hidrolizált fehérjeoldattal etették, 1 liter szacharóz-víz szirupban (2 : 1), 4 százalékosra hígítva. Ezzel párhuzamosan a kontrollcsoportokat kizárólag 1 liter szacharóz-víz sziruppal (2 : 1) etették, kaptárba szerelt, keretes adagolókból. A hidrolizált fehérjeoldat növényi eredetű L-aminosavakból és oligopep­tidekből állt, amelyeket különböző vitaminokkal dúsítottak (aszparaginsav, glutaminsav, alanin, arginin, cisztein, fenilalanin, glicin, hisztidin, leucin, metionin, prolin, szerin, tirozin, treonin, triptofán, valin). Összesen kilencheti pótlást terveztek 2021 májusában és júliusában.

A kezelések lebonyolításáért, a fogyasztás nyilvántartásáért és a méh­családok állapotának ellenőrzéséért felelős technikusok nem tudták, hogy az egyes méhcsaládokhoz milyen kezeléseket rendeltek.

A családok általános állapotát tehát a kísérlet elején és végén értékelték. Ez a felmérés a következő paraméterekre terjedt ki:

• kifejlett méhek száma (ugyanabban a napszakban értékelve),

• a fiasítás mennyisége (nyitott és fedett),

• a méz- és virágportartalékok négyzetcentiméterben kifejezve,

• Varroa- és Nosema-fertőzöttség,

• DWV- és CBPV-fertőzöttség,

• három méhészetben a tél utáni elhullást is rögzítették 2022 márciusában.

Ezenkívül négy, immunrendszerrel kapcsolatos gén és egy vitellogenint kódoló gén (1. ábra, a fotó forrása ide kattintva elérhető – a szerk. ) kifejeződését vizsgálták.

A kontrollcsaládok (2. csoport) átlagos fogyasztása 986,3 milliliter volt, míg a fehérjekiegészítőt kapott családok (1. csoport) átlagosan 897,5 millilitert fogyasztottak. Az 1. csoportból kilenc családban 500 milliliternél alacsonyabb átlagos fogyasztást mértek, ezért ezeket kizárták a statisztikai elemzésekből.

A méz mennyisége jelentősen nőtt mindkét csoportban a kísérlet során, míg a virágportartalékok jelentősen csökkentek mindkét csoportban. Ezzel szemben a méhek összlétszáma és a fedett fiasítás felülete csak a 2. csoportban csökkent jelentős mértékben.

Ami a téli elhullást illeti (2. ábra), a vizsgálatban szereplő összes méhcsalád átlagosan 67,93 százaléka maradt életben a hideg évszak végén. A fehérjekiegészítést kapott csoportban (2.b ábra) mért túlélési arány (82,61 százalék) magasabb volt, mint a kontrollcsoportban (56,67 százalék).

A DWV-fertőzöttség szintje a kísérlet végén szintén alacsonyabb volt fehérjekiegészítés hatására. Az öt vizsgált gén közül négy (defensin 1, abaecin, toll és vitellogenin) átlagos relatív kifejeződése magasabb volt a fehérjekiegészítést kapott családoknál.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a fehérjével kiegészített szirup etetése javított néhány általános állapotparaméteren, mint például a költés mennyisége és a téli elhullás okozta veszteség. Emellett egyes kórokozók, például a V. destructor fertőzöttségi szintje is csökkent. A hidrolizált fehérjekiegészítés növelte a fiasítási területet azáltal, hogy a megnövelte a nyitott fiasítás mennyiségét a kontrollcsaládokhoz képest.

A tápanyagbőség általában serkenti a szaporodást, és növeli a méhpopulációt a tavaszi és nyári hónapokban, ami a Varroa-fertőzöttség növekedéséhez vezethet. Ebben az esetben a fehérjét tartalmazó sziruppal etetett családok a kiegészítést követően alacsonyabb foretikus Varroa-terhelést mutattak.

Hasonlóképpen, bizonyos probiotikus kiegészítők is csökkenthetik az atka előfordulási arányát. Továbbá a takarmánykiegészítés javítja a méhcsaládok higiénikus viselkedését (szociális immunitását), és segíti őket a leggyakoribb fertőzéseik elleni küzdelemben. A fehérjekiegészítés hatása a génkifejeződésben is megmutatkozott.

A tanulmány végén a kezelt családokban jelentős növekedést mutatott a nyitott fiasítás aránya, és csökkent a Varroa-fertőzés, valamint a téli elhullás aránya. Ennek alapján elmondható, hogy a fehérjekiegészítés javította a méhcsalád egészségi állapotát, és ígéretes eszköz lehet a méhcsaládok egészségének megőrzésében.

Szerző: Bagóné dr. Vántus Viola

tudományos munkatárs,

PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet