Az AKI célja az agrárinnováció és -digitalizáció támogatása
A Tesztüzemi Információs Rendszer megújítása mellett, új feladatként, az AKI látja el a Nemzeti KAP Hálózat Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységének feladatait is. A Támogató Egység elsődleges célja, hogy elősegítse a tudásáramlást a mezőgazdaság, az erdészet és a vidékfejlesztés különböző típusú szereplői között az innováció és digitalizáció hatékony terjedése érdekében. Dr. Goda Pál izgalmas területnek tartja, mert az intézet elsősorban adatokat gyűjt és közöl. Mint fogalmazott, a közlés során azt tartják jónak, hogy a pohár nem félig üres vagy teli, hanem a pohárban 50 százalék víz van, így a személyes vélemény nem jelenik meg, csak a tények, tényadatok. Ez a munka bővült most a Támogató Egység feladataival, ahol az adatközlés sokkal inkább közelebb áll az ismeretterjesztéshez.
A Támogató Egységtől már a pályázatok beadását megelőzően lehet segítséget és tájékoztatást kérni. A Támogató Egység segít a koncepcióalkotásban, a legjobb megoldások megtalálásában, de a megvalósítási és a fenntartási időszakban is szakmai támogatást nyújt. Mindezt a gazdálkodók térítésmentesen vehetik igénybe.
Modellek és jövőbe tekintés
Az AKI programtervező matematikusokat foglalkoztat, együttműködési megállapodása van az ELTE Informatikai Karával, hogy az elérhető technológiai újításokat kihasználhassák. A most népszerű mesterséges intelligencia használata azonban még nem indokolt. Az évente beérkező adatok mennyisége még bőven feldolgozható és kiértékelhető a meglévő módszertanokkal. Amiben dr. Goda Pál a fejlődés lehetőségét látja, az a keletkező adatok közérthető formában történő átadása. Az AKI-nál létrejövő tudásanyag sokszor nem jut el a termelőkhöz. Az ügyvezető kiemelte, hogy egy dedikált csapat dolgozik azon, hogy minél jobb minőségű információkkal, gyakorlati tudással lássák el a gazdálkodókat. A korábban említett Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység is egy ilyen többlettartalmat adhat, hiszen sok a kérdés és a bizonytalanság ezen a területen.
Az adatok jelentős része közpénzből kerül gyűjtésre, így igazából közkincs. Az ügyvezető szerint nagyszerű lenne, ha egyre többen gondolnák úgy, hogy termelésük során használják ezeket az adatokat, de az oktatásban és a szakpolitikában is fontos a vizsgálatuk. A szakember szerint a következő 3-5 évben az AKI ott lesz Budapesten, Debrecenben, Dabason, Kaposváron és egyre több termelő számítógépén is, hogy az adatokat felhasználják saját gazdaságukat érintő döntésekben. Már megkezdődött egy olyan matematikai-statisztikai modellezési képességekkel rendelkező csapat felépítése, amelyik a korábbi adatok felhasználásával a jövőre vonatkozóan tud előrejelzéseket készíteni.
Zöld átállás, de milyen a hatása?
A másik nagyobb fejlesztés pedig a „zöld téma” megértése. A gazdálkodási gyakorlatot értékláncszerűen be kell tudni mutatni, hogy az mennyire fenntartható egyrészt környezeti, másrészt gazdasági oldalról. Szeretnének egy olyan eszközt kifejleszteni, amit a pénzintézetek mellett a gazdálkodók is használni tudnak, hogy megállapítsák, a gazdaságuk mennyire felel meg a jelenlegi és jövőbeni zöld kritériumoknak.
Az erőforrások tudatos használata, a környezet kevésbé szennyezése, a klímára való odafigyelés meg kell jelenjen minden ágazatban. Ez valójában nem egy projekt az AKI-n belül, hanem egy stratégiai cél évek során módszeresen végrehajtott lépéseit jelenti. Ennek egyik szegmense az ökológiai átállás, ami kapcsán együttműködést alakítottak ki az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel. Hazánk vállalása, hogy 2030-ig a mezőgazdasági területek legalább 10 százaléka átáll ökológiai gazdálkodásra. A zöld megállapodás (The European Green Deal) részeként az Európai Unió 25 százalékosra tervezi növelni ezt az arányt.
Ezen célok elérése mellett azt is fontos vizsgálni, hogy a környezetre gyakorolt hatásain túl, egy ilyen folyamatnak milyen gazdasági és társadalmi hatásai vannak. A biotermék esetén vajon a nagyobb árualap megjelenésével a most elérhető prémiumfelár hogyan fog csökkenni, és az ökológiai termelés csökkenő bevételei (a kisebb hozamok ismeretében) vajon fedezni fogják a költségeket? Goda Pál szerint az ilyen jellegű modellezéseknek és számításoknak egyre nagyobb jelentősége van.
Ezért fontos az adatok gyűjtése és az, hogy minél többen csatlakozzanak a Tesztüzemi Információs Rendszerhez és annak új formájához.
Ez is érdekelheti:
Földimogyoró: a jövő szárazságtűrő növénye
Milyen lehetőségek rejlenek a hazai csemegekukorica-termesztésben?
