A Magyar Mezőgazdaság hetilap olvasóinak, de talán az agrárium egyik szereplőjének sem kell bemutatni az Agrárközgazdasági Intézetet (AKI). Az agrártárca háttérintézményeként működik hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. Az intézet július 1-jétől három vidéki regionális központtal bővült. Céljuk, hogy egy hatékonyabb, minőségibb és gyorsabb adatgyűjtési hálózatot hozzanak létre az agráriumban.
A regionális központok létrehozásával az AKI megkezdte a Tesztüzemi Információs Rendszer szakmai és szervezeti átalakítását.
A hálózathoz való jelentkezést egyszerűbbé és gyorsabbá tették. A csatlakozáshoz az Agrárinformációs Portál felületén elérhető adatkezelési megállapodás elfogadása szükséges.
Hazánk 2004-es európai uniós csatlakozását már majdnem tíz évvel megelőzően elkezdődött a mezőgazdasági tesztüzemi adatgyűjtés Magyarországon. A tesztüzemi információs rendszert (Farm Accountancy Data Network, FADN) önkéntes alapon, költségjövedelem-adatok gyűjtésére találták ki. Tipikusan könyvelési adatokat gyűjtöttek a legkisebbtől a legnagyobb üzemekig. Uniós elvárások, a hazai jogalkotók informálása, banki és biztosítási megoldások kidolgozása azok a területek, ahol ezek a számok információvá álltak össze. A rendszer átalakításának igénye 2008-ban vetődött fel, ami akkor költséges és bonyolult megoldásnak látszott. A zöld átállás jegyében történő változások egyre fontosabbá tették, hogy az adatgyűjtés kiterjedjen a környezeti és társadalmi adatokra is.
Szerették volna érteni, számokkal alátámasztani a KAP eredményeit és hatását főleg a zöld célkitűzések esetén. Látható volt, hogy a meglévő rendszer erre nem lesz alkalmas, ezért be kell vezetni a Farm Sustainability Data Network (FSDN) rendszerét. Magyarországon a neve is megváltozik (Mezőgazdasági Fenntarthatósági Információs Hálózat), és új adatok felvételére is szükség lesz a korábbi adatfelvétel majdnem megháromszorozódik.
Az intézet ügyvezetője elmondta, hogy az adatok köre még nem végleges. Az AKI bekerült az előkészítő konzorciumba, így folyamatos szakmai egyeztetés történik a Bizottság és az AKI között annak érdekében például, hogy figyelembe lehessen venni az üzemméretek szerinti eltéréseket. Mindehhez az AKI-nak strukturális átalakításokat is végre kellett hajtania. Dr. Goda Pál kiemelte, hogy ennek része az új reprezentatív adatgyűjtő hálózat kiépítése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2024. július 1-jétől az intézet három regionális központtal bővült. A Kelet-Magyarországon, Közép-Magyarországon és Dél-Dunántúlon kialakított regionális igazgatóságok több évtizedes adatgyűjtési és elemzési szakértelmen alapulnak, létrehozásukkal az AKI közvetlenebb kapcsolatba került az önkéntes adatszolgáltatásban részt vevő gazdaságokkal, a hálózat tagjaival, akik jelenleg több mint 2000-en vannak.
AKI: az üzemi adatgyűjtés új formája
A július 1-gyel átvett 54 és felvett 11 új munkatárs esetében a mezőgazdasági végzettség és az aktív termelői kapcsolatok megléte fontos szempont volt. Az adatgyűjtés, kérdezés ugyanis nem könnyű feladat.
Dr. Goda Pál, mint mondja, erre a legjobb példa, hogy az eltérő méretű gazdaságoknak különböző adatszolgáltatási kötelezettségük van. Bizonyos méret fölött a kettős könyvelés a napi gyakorlat része, de van, ahol nem kell a számlákat gyűjteni. Vagy ugyanígy van, akinek az elektronikus gazdálkodási naplót vezetnie kell, így dokumentálva a mezőgazdasági műveleteit, de akinek nem, ott az adatgyűjtés komoly kihívást fog jelenti.
A Bizottság számára világossá kell tenni, hogy vannak olyan adatok, amelyek bizonyos gazdaságokban sajátosságuk okán nem jönnek létre, így azok nem gyűjthetők. A szakember elmondta, hogy a heti, havi bizottsági üléseken kell szakmailag, tényekkel alátámasztva elmagyarázni a Bizottságnak, hogy bizonyos adatok gyűjtése egyszerűen nem megvalósítható. Ezeket a szakmai vitákat le kell folytatni annak érdekében, hogy releváns adatok gyűjtése valósulhasson meg a jövőben.
Az adatszolgáltatás önkéntes, és a bonyolultsága miatt vélhetően nem lesz egyszerű. De mégsem kerülhető meg, odázható el, mert az adatokra nagy szükség van, mind a következő KAP stratégia kidolgozásánál, mind a meglévő támogatások hatásának bebizonyításához. Ahogy dr. Goda Pál fogalmazott, az adatokból létrejövő információk segíthetik a döntéshozókat, hogy a gazdálkodók számára megalapozott, valóban hasznos intézkedéseket hozzanak.
Az adatbegyűjtés nehézkessége miatt minden tagországnak lehetősége van a jutalmazás elvét használni, Magyarország is emellett döntött. A hálózathoz való csatlakozás előnyeként a gazdálkodók a KAP Stratégiai Terv beruházási jellegű pályázataiban többletpontokra is jogosultak. Ezek a legújabb felhívásokban már meg is jelentek, és találkozhattak ezzel a pályázatok iránt érdeklődők. Másik ilyen előny a tagságuk elismeréseként, hogy a működésükhöz kapcsolódóan testreszabott adatokhoz és információkhoz jutnak az Agrárinformációs Portálon. Aki tudatosan végzi gazdasága fejlesztését, vagy azon gondolkodik, hogy átvesz gazdaságot, hasznos információkat szerezhet.
