A krumpli ára
Hol akad el ilyen alacsony szinten a krumpli ára? Mészáros Vendel véleménye szerint mesterségesen a nagy kereskedőláncok szorítják le. Szakmai körökben elhangzott, hogy a kistermelők, akiknek nincsen tárolási lehetőségük, kényszerből a tábla széléről adják el a termést, ez pedig lenyomja az árakat. Ami viszont hivatkozási alapot jelent a kereskedőknek, hogy ennyiért is tudnak felvásárolni, pedig nem jelentenek komoly mennyiséget. Éppen ezért össze kéne fogni a kisebbekkel, integrálni őket, vagy megvásárolni tőlük a termést.
Az pedig már nem olcsó burgonya – nyugtázta a galgahévízi gazda. Mészáros Vendel nemcsak étkezési burgonyát termel, hanem szaporítóanyagot is forgalmaz, így sokszor célkeresztbe kerül, mert ha véletlenül a holland termelő nem úgy válogatja ki a burgonyát, és étkezésit kap ültetési célra, joggal reklamál a magyar gazda. Mint elmondta, egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a termelők feladják, csökkentik a vetésterületet. Ráadásul többhektáros termelőkről van szó.
Lesz-e elég vetőburgonya?
A szántóföldi bemutatót követő előadásokon is sok érdekességet hallhattunk. A háztartások, családok vásárlási szokásait elemezte Turcsán Tünde, a GfK FMCG üzletágigazgatója. Az egy háztartás által megvásárolt burgonya mennyisége 2019-2023 között hazánkban, Csehországban, Ausztriában 2 kilóval, Franciaországban közel 4 kilóval csökkent, míg a többi vizsgált országban jelentős változás nem következett be, ugyanakkor az átlagárak mindenhol nőttek. Ha csak a belföldi kereskedő cégeket nézzük, legnagyobb áresést a TESCO-nál mértek, őket követte a COOP és a PENNY is. Ugyanakkor a LIDL és a SPAR emelt az árakon, és ami meglepő, ezekben az áruházakban az eladott mennyiség növekedett.
Ugyan gyakrabban járunk boltba, de kisebb kosarakkal vásárolunk, alkalmanként kevesebb termékkategória kerül a kosárba, kategóriánként pedig csökken a vásárlási gyakoriság. Visszafogjuk a vásárlásainkat, az értékbeli növekedés messze elmarad az inflációhoz képest. A drasztikus áremelések hatása ebben is érezhető. Úgy tűnik, a jelenlegi gazdasági helyzet felülírja a „zöld” törekvéseinket.
– Bár az Agricot 1973-ban holland gazdák alapították, ma már nem csak termelők lehetnek tagok. Napjainkban csaknem 90 országba exportálunk vetőgumót. Nemesítőink évenként 250 ezer magoncot tesztelnek, s tíz év alatt születik 2-4 új fajta – vázolta a helyzetet Jeffrey Dijk. A Magyarországért is felelős exportmenedzser hozzátette, Hollandiában a termőterület 3346 hektárral, azaz 8 százalékkal csökkent, de általánosságban is elmondható, hogy egyre kisebb felületen termelnek burgonyát, a klímaváltozással nő a kockázat, ahogy a költségek is. A környezeti hatások mellett a fogyasztói szokások változása és a világban zajló háborúk is meghatározzák az ágazat helyzetét.
Bizonyos fajtákból az elmúlt időszakban volt ugyan hiány, de az Agrico igyekezett megoldást találni. Ha általánosságban nézzük, az előállított mennyiség rendelkezésre áll, csak a gumók mérete lett nagyobb. Az elmúlt évben csúszott az ültetés, sok volt a csapadék, későbbi időpontra került a betakarítás és a varasodással is számolni kellett. Az idei év sem kényezteti el a vetőgumó-előállítókat, késve tudtak csak ültetni, szinte naponta esik az eső, fitoftórával és egyéb baktériumos betegségekkel kell szembenézni. Továbbra is szárnyal az Eshmee, második az Evolution. Tapasztalata szerint a termelők nyitottak az új fajtákra, ilyen például a Meryem.
Fotók: Viniczai Sándor
Ez is érdekelheti:
