„Hosszú a történet, mire idáig jutottam. Zirci származású vagyok, a mai napig jelentős növény Zirc és környékén a burgonya, azon belül a vetőburgonya előállítás. Agráregyetemet Keszthelyen végeztem, és gyakorlatra a helyi termelőszövetkezetbe jártam haza, ahol akkor már burgonyatermesztést is tanultam. Friss diplomásként megpályáztam egy álláshirdetést a helyi burgonyakutatási központban Keszthelyen, amit elnyertem”- vázolta a kezdeteket a szakember, aki az egyetem elvégzése óta a mai napig étkezési és vetőgumó termesztéssel, burgonya kutatással, fajtanemesítéssel foglalkozik.

„Valamikor még takarmányozási célra is termesztettek az országban burgonyát, ma a kieső minőségi hibás kerül esetleg takarmányozásra. Megszűntek a nagy gazdaságok, egy kézen meg lehet számolni, aki 20 hektárnál nagyobb léptékben termeszt étkezési burgonyát Magyarországon. Nem csak átalakultak a fogyasztási szokások, hanem rengeteg versenytárs jelent meg ebben a piaci szegmensben. A burgonyának rossz reputációja alakult ki az utóbbi 15-20 évben, amikor azt mondták, hogy nem egészséges, mert emeli a vércukorszintet, de általában ezt a konkurencia süti rá. Bár ez a megállapítás főleg a sült típusú ételekre igaz, amikor olajban sütünk, az lehet esetleg egészségtelen, de a főtt burgonya egyáltalán nem egészségtelen, sőt, kimondottan egészséges a fogyasztása, csak a reklámja nem jó”- hangsúlyozta a díjazott. A szakember véleménye szerint itt van a terméktanácsnak a szerepe, hogy a burgonya renoméját helyének megfelelően promotálja, támogassa. Ugyanis alapvető élelmiszerünkről van szó, ami nem káros, amennyiben jó módon használjuk, és nem chipsként fogyasztjuk sóval, akár ötször használt olajban sütve, hanem helyette például natúran, légkeveréses készülékekben készítjük el.