A közepesnek tekinthető forgatókönyvvel számolva is hasonló eredményekre jutottunk, de a 2061-2080-as időszakban nagyobb területen lesz valószínűsíthető ritkább (<8 év) előfordulás. Az évszázad végére nagyobb területet foglal el a közepesen hosszú száraz időszakok legalább 8 évben való előfordulása – ennél alacsonyabb értékek csak a közép-magyarországi régióban és a délkeleti határvidéken jellemzők.
Az RCP8.5-ös szcenárió esetén várhatóan kevesebbszer fordul majd elő közepesen hosszú száraz időszak hazánkban, elsősorban az Alföldön: inkább ennél nagyobb CDD-értékek valószínűsíthetők a projekciók szerint.
Extrém hosszú száraz időszakok
Végül a legalább 40 napig tartó, egybefüggő száraz időszakok alakulását tekintjük át. A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok Magyarország nagyobb részén (>60%) jelenleg 20 évből csak maximum 1 évben fordulnak elő.
A klímamodell-szimulációk szerint azonban a jövőben ez megváltozhat, amelynek mértéke és iránya a forgatókönyvtől függ (4. ábra). Az optimista és a közepes szcenárió szerint a 2041–2060-as időszakban gyakrabban fordulhatnak majd elő extrém hosszú száraz időszakok az ország több részén, a 21. század végére azonban újra a jelenlegihez hasonló viszonyok valószínűsíthetők.
A pesszimista esetben az évtizedek során egyre nagyobb területen várható gyakoribb extrém hosszú száraz időszak július és szeptember között, tehát az aszályveszély egyre súlyosabb lehet.
A megfigyelések szerint az elmúlt 20 évből az ország döntő területén maximum 1 évben fordult elő legalább 40 napig tartó egybefüggő száraz periódus a kritikus nyári-őszi időszak során. A legtöbb eset (4 év) Budapest környékén jelentkezett, de az ország középső és északi területein is 3 évben lépett fel ilyen extrém hosszú száraz időszak (5. ábra).
Az optimista szcenárió szerint a jövőbeli időszakokban a 3 évben való előfordulás visszaszorul valamelyest, és a 0-2 év dominál majd, de összességében nem várható jelentős változás. A közepesen optimista forgatókönyv alapján a 2061–2080-as időszakban hazánk északi-középső területein a 20 évből 3 évben lesz legalább 40 napos az egybefüggő száraz időszakok hossza július-augusztus-szeptember során, sőt, egyes régiókban 4–5 évben is előfordulhat ilyen értékű CDD.
szimulációk.) (A szerzők ábrája)
A pesszimista szcenáriót tekintve a 2041–2060 és 2061–2080 időszakokra vonatkozó becslések nagyon hasonlóak az RCP4.5 esetén valószínűsíthető változásokhoz. A 21. század végére vonatkozó szimulációk szerint azonban már csak az ország nyugati és északkeleti felén fordul elő maximum 2 évben legalább 40 napig tartó száraz időszak. A közép-magyarországi régióban, az észak-magyarországi régió keleti felén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 20 évből legalább 5 évben (azaz átlagosan minden negyedik évben) lesz extrém hosszú egybefüggő száraz periódus a júliustól szeptemberig terjedő három hónapban a szimulációk szerint. Ez a növényzet és a mezőgazdaság számára is kritikus aszályok gyakoriságnövekedéséhez vezet, amennyiben nem kezdünk mielőbbi kibocsátás-csökkentésbe.
A nem cselekvés eredménye
Még javában benne vagyunk a nyárban, de az előzetes szakmai becslések szerint a hőhullámok és szárazság miatt már most 200-240 milliárd forintos kár érte a kukoricatermelést hazánkban. Ha tovább nő a nyári egybefüggő száraz időszakok száma, akkor az elkerülhetetlenül további károkhoz és végső soron az élelmiszerárak emelkedéséhez fog vezetni, ami mindannyiunkat érint. A jövőben pedig, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és éveken át tartósan több összetett éghajlati extrém esemény sújtja Magyarországot, akkor az az ellátásbiztonságra is hatással lehet.
Összességében a közepesen hosszú egybefüggő száraz időszakok (<20 nap) gyakorisága az ország több részén is megnövekedhet az optimista és közepes szcenárió szerint, azaz a jelenlegihez hasonló vagy annál rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk. A pesszimista forgatókönyv esetén azonban már azt vehetjük észre, hogy a rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakok (<20 nap) kevesebbszer fognak előfordulni hazánk nagy részén, míg az extrém hosszú (>40 nap) száraz periódusok gyakrabban jelentkeznek majd.
A víz az élet nélkülözhetetlen eleme és számos szektorban használjuk, például a mezőgazdaságban, a háztartásokban, az ipari folyamatok során, az energiaellátásban. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint a vízhiány az egyik kulcskockázat, amivel meg kell küzdenie Európának. Az elmúlt években már itthon is többször tapasztalhattuk, hogy egy-egy szárazabb, csapadékmentes időszak során bizonyos régiókban vízkorlátozásokat rendelnek el.
Ezen kívül fontos azt is látni, hogy amellett, hogy a víz hatalmas károkat is képes okozni az éghajlatváltozással összefüggésben, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is kritikus szerepet tölt be. Ezért lényeges, hogy mihamarabb érdemi üvegházgáz-kibocsátás csökkentésbe kezdjünk, és ezzel elkerüljük az egy hónapot meghaladó, összefüggő száraz időszakok előfordulásának gyakoribbá válását.
Kis Anna
meteorológus, a földtudományok doktora (PhD),
az ELTE Meteorológiai Tanszékének
tudományos munkatársa
Pongrácz Rita
meteorológus, hidrológus, a földtudományok
doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai
Tanszékének adjunktusa
A szerzők köszönetüket fejezik ki a regionális modelleredményekért az EURO-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjainak, az ellenőrzött, rácsra interpolált hazai megfigyelésekért pedig a HungaroMet Zrt.-nek. A felhasznált adatok a szerzőknél megtekinthetők.
Ez is érdekelheti:
