Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése a masfelfok.hu honlapon jelent meg.

Ezzel szemben, ha az azonnali, érdemi kibocsátást feltételező forgatókönyvvel számolunk, nem várható jelentős változás a következő évtizedekben, azaz nagyjából a jelenlegi szintet tudjuk tartani. A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok jelenleg ritkán, átlagosan 20 évből maximum 1 évben fordulnak elő hazánk nagy részén, azonban, ha a pesszimista forgatókönyvet tekintjük, az évszázad végére ez az ország körülbelül 80 százalékán 2-5 évre emelkedhet.

Lényeges, hogy mihamarabb elkezdjük az üvegházgáz-kibocsátás érdemi csökkentését, és ezzel elkerüljük az egy hónapot meghaladó, összefüggő száraz időszakok előfordulásának gyakoribbá válását. Ez mindannyiunk érdeke, mert először a növekvő élelmiszerárakon, legrosszabb esetben pedig ellátási gondokon keresztül fogjuk érzékelni azt, ha nem cselekszünk.

Magyarországon az éves csapadékösszeg nem változott jelentősen az elmúlt 120 évet tekintve és a klímamodell-szimulációk szerint a jövőben sem várható éves szinten sokkal több vagy kevesebb csapadék. Az éven belüli eloszlásban azonban már változások valószínűsíthetők: a szélsőségek irányába való eltolódás jelenik meg a modellszimulációkban.

Cikkünkben az egymást követő száraz napok maximális számának (CDD: Consecutive Dry Days) alakulását tárgyaljuk a júliustól szeptemberig tartó időszakra vonatkozóan. A számítások során a 3 milliméter alatti napi csapadékösszegű napokat tekintettük száraznak.

A jövőre vonatkozóan három időszakot vizsgáltunk (2041–2060, 2061–2080, 2081–2100), három különböző forgatókönyv alapján: ezek az RCP2.6 (optimista, ami azonnali kibocsátás-csökkentést jelent), az RCP4.5 (a század közepétől várható jelentősebb kibocsátás-csökkentés) és az RCP8.5 (pesszimista, azaz a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak).

Hosszabbá válhatnak az egybefüggő száraz időszakok

A megfigyelések szerint a 2004–2023-as időszakban átlagosan 20-25 közötti volt az egymást követő száraz napok maximális száma az ország nagy részén, csupán néhány rácspontban figyelhetünk meg 25–30 nap közötti értékeket (1. ábra). Hazánk nyugati felén és az északkeleti régiókban pedig ennél alacsonyabb (15–20 év) értékek fordultak elő.

A modellszimulációk átlaga szerint 2004–2023-ban a CDD országos, területi átlagértéke a július és szeptember közötti időszakban 21 nap volt, míg a 21. század végére ez forgatókönyvtől függően 20–25 napra változhat. Az optimistának tekinthető szcenárió esetén nem várható jelentős változás a következő évtizedekben. Ha az RCP4.5-öt vesszük figyelembe, akkor a 2041–2060-as és a 2061–2080-as időszakokban a CDD növekedése valószínűsíthető, az index értéke az ország középső részein meghaladhatja a 25 napot – a 21. század végére azonban ismét alacsonyabb értékek jelennek meg. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy a forgatókönyv szerint 2040 körül kezdődik az üvegházgáz-kibocsátás jelentősebb csökkentése.