0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 10.

40 nap a száraz pusztában, nem bibliai értelemben

Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha a pesszimista kibocsátási forgatókönyvet tekintjük.

A pesszimista esetben a 2041–2060-as időszakra nem valószínűsíthető nagyobb változás a jelenlegi értékekhez képest, azonban 2061–2080-ban már 25–30 nap lesz a CDD a szimulációk szerint szinte a teljes Közép-Magyarország régióban és az északkeleti határszélen.

aszály kukorica szántóföld növénytermesztés

A 2081–2100-ra valószínűsíthető értékek az ország középső és északi területein már meghaladják a 30 napot, ami azt jelenti, hogy akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső ezeken a területeken július és szeptember között.

Továbbá a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön is 25 nap feletti egybefüggő száraz időszakok várhatók, 20 nap alatti érték pedig csak néhány, a nyugati határszélen található pontban valószínűsíthető.

40 nap a száraz pusztában, nem bibliai értelemben

A CDD értékeit két kategóriába soroltuk: közepesen hosszú (10–20 napig tartó) és extrém hosszú (legalább 40 napig tartó) egybefüggő száraz időszakok. Ezekre kiszámítottuk, hogy 20 éven belül hány évben (0–1 év, 2–5 év, 6–10 év, 11–15 év, 16–20 év) fordult elő az adott kategória, majd külön-külön meghatároztuk, hogy arányaiban mekkora területet foglalnak el hazánkban (a 100% jelenti Magyarország teljes területét), és hogy ez az arány hogyan változik a jövőbeli időszakok során, a különböző szcenáriók esetén.

Közepesen hosszú száraz időszakok

A következőkben a 10 napnál hosszabb, de a 20 napot nem meghaladó egybefüggő száraz időszakokat tekintjük át a július és szeptember közötti időszakra. Az elmúlt 20 évben nagyjából az ország felén 5–10 évben, a másik felén pedig 10–15 évben fordult elő közepesen hosszú száraz időszak (2. ábra). A következő évtizedekben az optimista és a közepes szcenárió szerint ritkábban fordul majd elő ez a kategória az ország nagyobb részén, a 2081–2100-as időszakra viszont újra a jelenlegihez hasonló körülmények valószínűsíthetők. A pesszimista forgatókönyv alapján az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen fog egyre kevesebbszer előfordulni közepesen hosszú száraz időszak, hazánk egyes régióiban már csak 20 évből maximum 5 évben várható. Ez első hallásra ugyan jó hírnek tűnhet, de a következőkben látni fogjuk, a változás abból adódik, hogy az extrém hosszú száraz időszakok gyakorisága növekedni fog a szimulációk szerint, következésképp a rövidebb száraz időszakok ritkábbak lesznek.

 közepesen hosszú (10–20 nap) egybefüggő száraz időszakok 20 éven belüli (2–5, 6–10, 11–15, 16–20 év) bekövetkezésének területi aránya
2. ábra: A közepesen hosszú (10–20 nap) egybefüggő száraz időszakok 20 éven belüli (2–5, 6–10, 11–15, 16–20 év) bekövetkezésének területi aránya július–augusztus–szeptember időszakban a négy vizsgált periódusban a klímamodell-szimulációk átlaga alapján három különböző forgatókönyv (RCP2.6, RCP4.5, RCP8.5) szerint (Adatok forrása:
CORDEX szimulációk.) (A szerzők ábrája)

A térbeli szerkezetet tekintve a megfigyelések szerint a 2004-2023-as időszakban a Dél-Alföldön a 20 évből jellemzően 5-8 évben fordultak elő közepesen hosszú egybefüggő száraz időszakok, míg az ország keleti és középső felén 8-10 évben. A legészakibb és a nyugati régiókban már az időszak több mint felében (>12 év) 10-20 közötti CDD-értékek léptek fel (3. ábra).

A jövőben az optimista szcenárió szerint nem várható igazán jelentős változás: a keleti és a nyugati országrészben jellemzően 8-15 évben fordul majd elő közepesen hosszú száraz időszak július és szeptember között, míg az ország középső területein ennél kevesebbszer, 5-8 évben valószínűsíthető ilyen érték.

 A közepesen hosszú (10-20 nap) egybefüggő száraz időszakok
3. ábra: A közepesen hosszú (10-20 nap) egybefüggő száraz időszakok 20 éven belüli előfordulása (azaz 20 évből hány évben fordult elő 10-20 értékű CDD) július-augusztus-szeptember időszakban a megfigyelések és a klímamodell-szimulációk átlaga szerint három különböző forgatókönyv alapján (Adatok forrása: HuClim és CORDEX
szimulációk.) (A szerzők ábrája.)
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: