0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 31.

A túlélésért küzd a nézsai málna

A korábban szebb napokat is megélt nézsai málnatermesztés a túlélésért küzd az egykori forgalmas hűtőház romjain. A nógrádi községben és környékén évszázados hagyománya van a gyümölcstermesztésnek.
Idén csúcstermést szüreteltek, két hektáron 10 tonna fölötti volt a mennyiség, ez mostanában kevesen mondhatják el Magyarországon.

Különösen úgy, hogy ezt egy 21 éves ültetvényről szedték, mert általában 4-5 évesen kipusztulnak a tövek. Néhány éve kezdtek el bio minősítésű szerves trágyát használni, ettől úgy feljavult az állomány, hogy még ő maga is meglepődött. Emellett természetesen öntözik is az ültetvényt.

– Málnatermesztésben profik vagyunk, szögezi le Kucsera János.

Ami nagy hátrány, hogy a bogyós gyümölcsöknek roppant nagy az élőmunkaigénye, egy hektárra 3000-4000 munkaórát is kell fordítani. Egyszer Szerbiában megtalálták a világ legjobb málnakombájnját, ami 60 ember munkáját végzi el, kíméletesen szedi a gyümölcsöt, nem töri össze a bokrot, de sajnos nem tudták megvásárolni, nem kaptak rá támogatást, mert a motorja nem felelt meg az akkori szabványoknak.

A fekete bogyós

A másfél hektáros szederültetvényben az angol Nessy fajtát termesztik. Ez szintén kedvenc fajta, nagyon szép, egységes képet mutat az ültetvény, kevés növényvédelmet igényel és olyan ízharmóniája van, ami semelyik más fajtának nincsen. A szeder is szereti a vizet és jó gazdának kell lenni, ezt meghálálja, vélekedik a gazdaság tulajdonosa. A szezon közepén 5 tonna termésnél tartottak.

szeder
Bőven terem a szeder az idén

A gyümölcsöket kereskedők révén friss fogyasztásra alkalmas formában nagybani és termelői piacon értékesítik. A nézsai málnának, szedernek jó híre van, ezért újabban vásárlói közösségek közvetlenül is vesznek tőlük. Érési időben szedd magad akciókat hirdetnek. A legszebb szemeket torták tetején láthatjuk, mert több prémium cukrászdának is szállít az Aranymálna gazdaság. A termés fennmaradó része pedig a gyümölcsfeldolgozóhoz kerül.

Az árak viszont elkeserítőek, a feldolgozóknál 2000-ben a szeder kilója 600 forint volt, jelenleg 300.

És még így sem könnyű az értékesítés, mert nincsenek hűtőházak, a feldolgozóipar szinte teljesen megszűnt, a kevés meglévő pedig nyomott áron vásárolja a gyümölcsöt. Ha a teljes termésre számítjuk, akkor most középárfolyamon is 1000 forint alatt jön ki a szeder kilója, mondja a gazda. Ezért mondogatja a felesége már évek óta, hogy hagyjanak fel a műveléssel.

Pár évvel ezelőtt egészítették ki az ültetvényt 1,5 hektár bodzával, aminek egy részén áttértek biotermesztésre. Most gondolkodnak azon, hogy érdemes-e ezt megtartani, mert kiderült, hogy nem tudják magasabb áron értékesíteni, a bio­szerek viszont jóval drágábbak, mint a hagyományos növényvédő szerek, így nem látják a gazdasági értelmét.

Megbecsülés kérdése

Ezeknek a gyümölcsöknek nagy az élőmunka-igényük, ezért szezonálisan több embernek tudnának mezőgazdasági idényjellegű munkát adni.

Munkaerőt nagyon nehéz találni, az idén meg kellett emelniük az órabért 2000 forintra és a nagyon meleg napokon csak a reggeli órákban szedik a gyümölcsöt, ezzel is könnyítenek a munkakörülményeken.

Az őstermelő szerint a legnagyobb konkurenciát a közmunka jelenti. Így főként csak diákokat és nyugdíjasokat tudnak alkalmazni a nyári szezonban, miközben sokkal több embernek is adhatnának munkát. Nemcsak a klímaváltozás jelent problémát a málnatermesztésben, hanem az is, hogy a gazdák társadalmi megbecsülése szinte a nullával egyenlő, senki nem értékeli azt a rengeteg munkát, amit a termesztésbe és az értékesítésbe fektetnek. Egyebek között ezért sem lehet munkaerőt találni a gyümölcsszüreteléshez, vélekedik az őstermelő. Kucsera János abban gondolkodik, hogy jövőre már csak a terület felén fog gazdálkodni, erre a lépésre a munkaerőhiány, az öntözés költségei és az engedélyeztetéssel járó bürokratikus ügyintézés készteti.

Öntözés nélkül nem lehet málnát termeszteni

Gyümölcstermesztésben nem tudunk versenyezni az EU országaival. Szerinte elég, ha azt a tényt nézzük, hogy az itthon megtermelt málna száznyolcvanegyszeresét importáljuk, annak ellenére, hogy óriási igény van a magyar málnára. Ez a gyümölcs a friss­áruk piacán vezetőnek számít, ugyanakkor az olcsóbb külföldi áruval nem tudjuk felvenni a versenyt.


Díjazott angol fajta

Különösen ízletes bogyósokat hozott létre a brit BerryWorld Plus cég. A szamóca, málna, szeder és áfonya nemesítése során fő szempontjuk volt a kiemelkedően jó íz, amit az idén különös elismerésben részesített az International Taste Institute. A Ruby málnafajta megkapta az élelmiszerek és italok ízét bíráló nemzetközi intézet Superior Taste Award háromcsillagos elismerését. Ez különösen nagy szó, hiszen a húsz országból felkért több mint kétszáz zsűritag összesen húszezer terméket kóstolt és értékelt.

Korábban a cég Midnight szederfajtája és Eureka áfonyája kapott három csillagot a nemzetközi bírálóktól.

A Ruby málnafajtát Nagy-Britanniában, Hollandiában, Portugáliában, Francia-, Német- és Olaszországban termesztik. A BerryWorld Plus nemesítési programban egyébként összesen tíz málnafajta született. A védett fajtákat válogatott termesztők nevelhetik, és a 30 éves BerryWorld márkanéven hozhatják forgalomba.

Az International Taste Institute 2005 óta értékeli az élelmiszereket és italokat a legjobb éttermek konyhafőnökei és országos vagy nemzetközi versenyen nyertes som­melier-k segítségével. A 250 fős zsűriben a meglévő tapasztalataik alapján választják ki, hogy ki milyen termékcsoportot értékel a teljes csöndben folyó vakteszten. Öt jellemzőt vizsgálnak az ítészek: a termék megjelenését, illatát, ízét, textúráját és az összetett élményt. Azok a termékek kaphatják meg a fogyasztók tájékoztatására szolgáló Superior Taste Awardot, amelyek legalább 70%-os átlagos teljesítményt nyújtanak ezen szempontok alapján. Egy csillaggal a 70-80%-ot elért termékeket jelölik, míg a három csillaghoz 90%-ot meghaladó teljesítmény kell.

Horváth Csilla


Ez is érdekelheti:

Tovább bővít a Berkenye Hűtőház

Csitkenye: az erdő aranya

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: