A keceli Fresh Fruit Tész tagjai 200 hektáron termesztik a gyümölcsöt, a szilva a termelői szervezet egyik fő exportterméke a meggy és a bodza mellett. Juhos Csaba, a tész értékesítési vezetője szerint a termelői kedv most nem a legjobb, pedig van helyünk a piacon. A keceli kivitel zöme az EU tagországaiba kerül, legfontosabb vevőik a német és cseh kereskedelmi láncok.

Fokozatos csökkenés

A világon összesen 10-12 millió tonna szilva terem, a fele Kínában, vázolta a nemzetközi helyzetet Juhos Csaba. Európában 1,5-2 millió tonna a termés, ami felerészben Romániából és Szerbiából származik. Magyarország az uniós termés 4%-át adja, és az utóbbi évtizedben ez is folyamatosan csökken, jelenleg a rendszerváltás éveiben mért mennyiségnek csak a felét éri el. A termőterület kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács- Kiskun és Pest megyékben található, sorrendben 1636, 1194 és 956 hektár.

Az Euro­stat adatai alapján viszont a kivitelünk zsugorodott, a 2014-es 11-12 ezer tonnáról tavalyra 3500-3100 tonnára. Ezzel párhuzamosan az import 890-ről 1400-1500 tonnára emelkedett. Szilvát Moldáviából, Romániából és Macedóniából is vásárolunk.

Exportra a jó minőségű, kézzel szedett szilva alkalmas. A hazai termés fele a Cacanska lepotica és a Stanley fajtákból tevődik össze, a többit pedig a President, Cacanska rodna, Bluefre, Besztercei, Topend Plus, Nemtudom, Besztercei Bt.2 és Jojo fajták adják. A mind nagyobb területen termesztett német Top-sorozat fajtái az Alföldön nem váltak be, mert tavasszal gyakran elfagynak, mondta Juhos Csaba.

Kereskedelmi szempontból több előnye is van: egész Európában ismerik és fogyasztják frissen, az áruházláncok is szeretik, mert június közepétől november végéig lehet kínálni. Egyetlen hibája, hogy hamar romlik. Olcsó gyümölcsként tartjuk számon a szilvát, de az áruházláncok árpolitikájában ennek nincs nyoma, ami a termesztők számára kedvező. Az első fajták drágán kelnek el, aztán a Cacanska lepotica érésének közepére jócskán esik az ár, majd ősszel újra emelkedik. Nagyon befolyásolja az árat a forint-euró árfolyam is, valamint az, hogy elég céltudatosan művelik-e az ültetvényt vagy sem. Messze nem mindegy, hogy a léiparnak vagy frisspiacra szánja valaki a szilvát, egészen más az árszínvonal és más a technológia is, hangsúlyozta a szakember.

Keresleti piac

A kínálatot nagyon befolyásolja az időjárás, hiszen akár egy éven belül lehet fagy­kár, jégverés és aszály is. Hosszú távon alakítja a piaci helyzetet a támogatási rendszer, aminek most az a következménye, hogy sok gyenge ültetvény van még életben. Sajnos nagyon szabályozatlan a magyar piac, sokan a szüret napján döntik el, hogy kinek adják el a szilvájukat, és ugyanaz a mennyiség többfelé is megjelenhet. Konkurens termékekkel is szembe kell nézni a piacon, ilyen a nektarin, a kajszi vagy ősszel a banán.

Nagyban befolyásolja a keresletet az áruházláncok stratégiája: amikor megjelenik a reklámújságban valamilyen gyümölcs, a megszokott mennyiség sokszorosa kel el belőle.

Az idei kilátásokról Juhos Csaba elmondta, hogy csak a szesziparban vannak még készletek, máshonnan kifutott a szilva. Versenytársaink közül Lengyelországban és Németországban súlyos fagykár volt, de Szerbiában, Boszniában, Moldovában nem volt kiesés. Korán indult a szilvaidény, és a kereslet nem követte, csak a Cacanska lepotica idejére élénkült meg a vásárlási kedv. Reklamáció monília és éretlenül vagy puhán szedett szilva miatt fordult elő. Nincs elég szedő, ezért kifogásolható a minőség. Beindult a magyar és a német konzerv­gyárak vásárlása, de már lemaradtak a Cacanska lepoticáról. Keresleti piac alakult ki, ezért stabil árakkal lehet végigvinni a szilvaidényt.

Vízigényes

A szilva vízigényes gyümölcsfaj, de ha megkapja az évi 700-900 milliméter csapadékot, sok mindent elvisel. Nálunk szinte mindenütt termeszthető, közel semleges vagy enyhén meszes talajt igényel. Déli lejtőkre, meredek területekre azonban nem érdemes ültetni. A fajták hidegigénye 800-1200 óra, mélynyugalmuk általában januárban ér véget.

Meggondolandó, hogy szélvédő fasort telepítsünk a szilvaültetvény mellé, mert a gyümölcs szép hamvassága jobban megőrizhető, ha kevésbé széljárta a terület.

Az európai szilva (Prunus domestica) mellett termeszthető még a cseresznyeszilva (Prunus cerasifera), a kökényszilva (Prunus insititia), a ringló (Prunus x italica), a mirabella (Prunus x syriaca) és a japán szilva (Prunus salicina). E fajok többsége érzékeny a szilvahimlő vírusra, egyedül a mirabellák toleránsak, a japán szilvák pedig kimondottan fagyérzékenyek is.