0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 13.

Növényegészségügy az életért: kampányol az EU

Életünk nélkülözhetetlen része a növényegészségügy, úgy is mondhatnánk, a jövő záloga. Köztudott, hogy az egészséges élelmiszerrel az életet óvjuk, de azon már kevesen gondolkodnak el, hogy az élelmiszerbiztonság az az egész bolygónkat védi.

Szerző: Bodor-Zanker Angéla

Nébih Növényvédelmi és Borászati

Igazgatóság, Növényegészségügyi Osztály

Ezt hivatott beemelni a közgondolkodásba a #PlantHealth4Life néven futó uniós kampány, amelynek hazai partnere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Az egyik legfontosabb törekvés a fogyasztók védelme az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatoktól. Tágabb értelemben azonban a fogyasztói tudatosság elősegítésével nem csupán saját egészségünket, állataink jóllétét, hanem Földünk védelmét is szolgáljuk.

A növényvédelem és a növény­egészségügy nem kizárólag a mezőgazdaságban kulcsfontosságú fogalmak, hiszen mindenki életére kihatnak azok a környezeti és gazdasági károk, amelyek az esetleg nem megfelelő gyakorlatokból adódnak.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) az Európai Unió 2002-ben pártatlan tudományos tanácsadási céllal hozta létre, és az élelmiszerláncban rejlő független kockázatbecsléssel és kockázatkommunikációval foglalkozik. Az EFSA az EU egyik ügynökségeként arra törekszik, hogy tudományos állásfoglalásainak kialakításába és megismertetésébe bevonja az egyes tagállamok nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságait, intézeteit és érdekcsoportjait. Ez a célja az EFSA növényegészségügyi szakterülethez kapcsolódó kampányának is.

EFSA
Az EFSA központja az olaszországi Pármában található

Figyelemfelkeltő kampány

Az EFSA az Európai Bizottság és partnereinek együttműködésével 2023-ban indította el a #PlantHealth4Life (Növény­egészségügy az életért) kampányát, amely idén is folytatódik. Az Európai Unió 22 tagállamára kiterjedő kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a növény­egészségügyre, az élelmiszerbiztonságra és ezek mindennapi életünkkel való kapcsolatára. A kampány hazai partnere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely munkájában össz- társadalmi szinten kiemelt figyelmet fordít a növények egészségének megőrzésére.

Az EFSA #PlantHealth4Life kampánya jó lehetőséget ad ahhoz, hogy kollektív felelősség alakuljon ki a növényegészségügyért, valamint, hogy a növények egészségének megőrzésével fenntartható bolygót hagyjunk a jövő nemzedékei számára.

A növények egészsége közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-biztonságunkat, hiszen a növények adják a földi élet gerincét: az összes élő szervezet légzéséhez szükséges oxigént, valamint táplálékot, élelmiszert.

Fontos szerepük van a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma stabilitásában és az éghajlat-szabályozásban. Az egészséges növények képesek hozzájárulni a szilárd mezőgazdasági ágazathoz, miközben foglalkoztatási lehetőséget teremtenek és támogatják a helyi gazdaságokat. A fenntartható jövőt csak akkor garantálhatjuk magunknak és a környezetünknek, ha a növények egészségét fenyegető veszélyeket elhárítjuk, megelőzzük.

A növények egészségét olyan idegen növényi kártevők és kórokozók fenyegetik, amelyek súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti veszteségeket okozhatnak. A #PlantHealth4Life többéves kampány jó lehetőség a figyelemfelhívásra a gazdálkodók, a lakosság, az utazók számára, hogy milyen növényegészségügyi kockázatokkal jár az ellenőrizetlen szaporítóanyag beszerzése vagy egy külföldről behozott növény, növényi hajtás.

A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy milyen veszélyt jelenthetnek az utazások során bőröndbe rejtett növények a rajtuk lévő idegenhonos károsítókkal. Harmadik országokból (vagyis az Európai Unión kívülről) származó növények, növényi eredetű termékek nö­vényegészségügyi bizonyítvánnyal kell, hogy rendelkezzenek, illetve az EU-n belüli szállításhoz növényútlevél szükséges.

Veszélyes kártevő a szomszédban

Európában egyre nagyobb teret hódít az idegenhonos japán cserebogár (Popillia japonica), mely szerepel az Európai Unió területén előforduló zárlati károsítók listáján (2016/2031/EU rendelet II. melléklet B. része). Északkelet-Ázsiából származik, Észak-Kínában és Japánban őshonos. Észak-Amerikában is kimutatták már a jelenlétét, az USA-ban a megjelenése sokkal súlyosabb károkat okozott, mint Északkelet-Ázsia területein.

károsító
A zárlati károsító Popillia japonica (balra), valamint a honos Phyllopertha horticola imágója (jobbra)
Az EU-ban már számos helyen előfordul a kártevő, így például Portugáliában (az Azori-szigeteken) és Olaszországban (Milánóban), Németországban és Szlovéniában.

Európában először Észak-Olaszországban azonosították 2014-ben, majd három évvel később Svájcban, 2019-ben pedig Portugáliában. A japán cserebogár nálunk még nincs jelen, de európai térhódításával már hazánkat is fenyegeti. Az idén Szlovéniában először találták meg a kártevő egy kifejlett példányát. A japán cserebogarat egy autópálya melletti benzinkútra kihelyezett feromoncsapdában sikerült megfogni, feltételezhető, hogy nemzetközi forgalommal, kamionnal vagy autóval, „stopposként” került be az országba. További fenyegetést jelent, hogy idén augusztusban Németországban már az osztrák határtól egy kilométerre fogtak egy imágót, szintén egy autópálya mellé kihelyezett csapdában.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: