A japán cserebogár
A kártevő jól repül, rövid időn belül akár tíz kilométert is képes megtenni, ezért jelent fenyegetést hazánkra nézve, hogy már a szomszédos Szlovéniában is megjelent. Gyorsan terjed és szaporodik, vándorlása közben egy szezon alatt 40-60 petét is képes rakni.
A japán cserebogár rajzására, illetve tömeges megjelenésére május közepétől augusztus végéig számíthatunk.
de ugyanúgy károsíthatja a szóját és számos díszfát, dísznövényt, például a rózsát vagy a lilaakácot. Nemcsak lárvája, de az imágó is nagy pusztítást okoz, rágja a leveleket, virágokat, gyümölcsöket.
Könnyen összetéveszthető más honos cserebogárfajjal, például a kerti cserebogárral. A hazai cserebogarakkal ellentétben azonban nem a fűfélék gyökerén élő pajor a fő károsító, hanem a csoportosan előforduló imágók. Tömeges jelenléte miatt súlyos kárt okoz, hiszen nemcsak a zöld növényi részeket, hanem a generatív részeket is károsítja.
A japán cserebogáron a potroh mindkét oldalán 5, a potrohvégen 2 fehér szőrcsomó látható. Ezen morfológiai bélyegek segítségével különböztethetjük meg a honos kerti cserebogártól.
A kártevő idei szlovéniai megjelenése miatt a növényegészségügyi hatóság nagy hangsúlyt fektet a feromoncsapdák kihelyezésére, és az eddigi általános felderítési munkák mellett megkezdi a fokozott ellenőrzést az autópályák mentén is.
Különösen fontos tehát a megelőzés, hiszen a messzi tájakról származó növényi károsítók – például a japán cserebogár – a növények egészségét veszélyeztetik, bekerülésük után már nem biztos, hogy hatékonyan tudunk védekezni, a fertőzésmentesség visszaállításának esélye igen csekély. Érdemes követni az EFSA #PlantHealth4Life kampány munkásságát és a Nébih-portál növényegészségügy aloldalán található aktuális növényegészségügyi információkat.