0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 12.

Karbonkibocsátás: mítosz vagy veszély?

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyhangúlag egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás ma már egyáltalán nem tekinthető mítosznak. Viszont az egyik legnagyobb tévhit, hogy a mezőgazdasági termelésnek kiemelkedően nagy a karbonlábnyoma.

A dél-alföldi régióban pedig a legnagyobb környezeti problémát az aszály jelenti.

A talaj felső egyméteres rétegében közel 200 milliméteres csapadékhiány van

– hangsúlyozta a docens a szeptember 6-án megrendezett eseményen.

Hanyicska Csaba egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, a világ jelenlegi szarvasmarha állományának mérete közel 1-1,5 milliárdra tehető. Az őstulok kb. 3-400 évvel ezelőtt pusztult ki, egyedszámát 2 milliárdra tették. Amikor kipusztultak, az semmilyen hatással nem volt a légkör üvegházhatású gáz tartalmára.

Dr. Süli Ágnes szerint az agrárium a legnagyobb elszenvedője a klímaváltozásnak. És azzal is tisztában vagyunk – nem csak itt Magyarországon – hanem globálisan is, hogy az agrárium nem egy gyors reagálású hadtest, nagyon nehezen tudja követni a változásokat. Azt is sokan elfelejtik, hogy az agrárium élelmiszer-alapanyagot állít elő, és ha fontossági sorrendet állítunk fel, akkor szerinte egyetérthetünk, hogy az élelmiszer egy alapvető dolog az életünkben, hiszen nélküle nehezen tudnánk létezni – fejtette ki a docens.

Torma a karbonlábnyom számítások valódiságára visszatérve elmondta, hogy az Európai Parlament január során zöld jelzést adott egy irányelvre (Green Claims Directive – zöld állításokról szóló irányelv), ami a termékek címkézésének szabályait szigorítja és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát.

Ennek keretében betiltják az általános környezeti állítások, mint például a „környezetbarát”, „természetes”, „biológiailag lebomló”, „klímasemleges” vagy „öko” címkék felhasználását, amennyiben ezen állítások alátámasztására nem szolgáltatnak megfelelő bizonyítékokat.

Emellett az irányelv tiltani fogja azokat az állításokat, miszerint egy terméknek semleges, csökkentett vagy éppen pozitív hatása van a környezetre, ha a kibocsátásaikat csak kibocsátási egységek megvásárlásán keresztül csökkentik valódi intézkedések helyett. Ennek a tilalomnak a célja egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió elvárja, hogy a cégek valódi kibocsátás-csökkentési lépéseket tegyenek a fenntarthatóbb működésük érdekében.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: