A dél-alföldi régióban pedig a legnagyobb környezeti problémát az aszály jelenti.
– hangsúlyozta a docens a szeptember 6-án megrendezett eseményen.
Hanyicska Csaba egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, a világ jelenlegi szarvasmarha állományának mérete közel 1-1,5 milliárdra tehető. Az őstulok kb. 3-400 évvel ezelőtt pusztult ki, egyedszámát 2 milliárdra tették. Amikor kipusztultak, az semmilyen hatással nem volt a légkör üvegházhatású gáz tartalmára.
Dr. Süli Ágnes szerint az agrárium a legnagyobb elszenvedője a klímaváltozásnak. És azzal is tisztában vagyunk – nem csak itt Magyarországon – hanem globálisan is, hogy az agrárium nem egy gyors reagálású hadtest, nagyon nehezen tudja követni a változásokat. Azt is sokan elfelejtik, hogy az agrárium élelmiszer-alapanyagot állít elő, és ha fontossági sorrendet állítunk fel, akkor szerinte egyetérthetünk, hogy az élelmiszer egy alapvető dolog az életünkben, hiszen nélküle nehezen tudnánk létezni – fejtette ki a docens.
Torma a karbonlábnyom számítások valódiságára visszatérve elmondta, hogy az Európai Parlament január során zöld jelzést adott egy irányelvre (Green Claims Directive – zöld állításokról szóló irányelv), ami a termékek címkézésének szabályait szigorítja és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát.
Emellett az irányelv tiltani fogja azokat az állításokat, miszerint egy terméknek semleges, csökkentett vagy éppen pozitív hatása van a környezetre, ha a kibocsátásaikat csak kibocsátási egységek megvásárlásán keresztül csökkentik valódi intézkedések helyett. Ennek a tilalomnak a célja egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió elvárja, hogy a cégek valódi kibocsátás-csökkentési lépéseket tegyenek a fenntarthatóbb működésük érdekében.