A rangos szakmai találkozót az Univer Product Zrt. és a paradicsom- feldolgozók világtanácsa (WPTC) a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társasággal (ISHS) közösen szervezte és rendezte meg. A csaknem 400 fős rendezvényre 38 országból 174 cég munkatársai érkeztek Budapestre. A legtöbb kutatóintézettel, feldolgozó, nemesítő, csomagoló stb. vállalkozással Olaszország (29), valamint az Amerikai Egyesült Államok (28) képviseltette magát. Hazánkból kilenc cég vett részt.
Palotás Gábor nyitotta meg
Kezdetben négyévente rendezték meg a konferenciát, majd a 2000-es sacramentói (USA) találkozó óta minden második évben tartják, és vele párhuzamosan kerül sor a szimpóziumra.
A rendezvényen a paradicsom-feldolgozó iparban érdekelt üzleti szakemberek találkoznak termelőkkel, oktatókkal, kutatókkal, doktoranduszokkal és egyetemi hallgatókkal. Ez az egyedülálló összetétel a 1998-as pamplonai (Spanyolország) kongresszus és szimpózium létrehozása óta nagy sikertörténetnek számít.
A budapesti világkongresszust Palotás Gábor, az Univer Product Zrt. vezérigazgató-helyettese nyitotta meg, majd a tudományos bizottság nevében én is köszönthettem a résztvevőket. Ez volt a 13. világkongresszus és szimpózium, amin részt vettem. Ezt követően Jason Fritsch, a Kagome Australia vezérigazgatója ismertette a kongresszus menetét.
A következő kérdésekre igyekeztek válaszokat adni: Hol tartunk most? Hogyan látják az ipariparadicsom-termesztés és -feldolgozás jövőjét? Milyen alkalmazkodást kíván a klímaváltozás? Hogyan változhatnak az élelmiszerek?
Az előadások sorát Alistair Blake, a mediterrán régió paradicsom-feldolgozóinak szakmai szervezeteit tömörítő Amitom elnöke helyzetelemzéssel kezdte. Bemutatta a nonprofit szervezet – amelynek hazánk is tagja – országainak jellemzőit, valamint az ipari paradicsomot termesztő egyéb világszervezeteket, vállalkozásokat. Ezeket a régiókat eltérő mértékben sújtja a globális klímaváltozás, a tenyészidőszak alatti magas hőmérséklet és a vízhiány, ami napjainkban a szabadföldi termesztés legjelentősebb kockázata világszerte.
Olaszország a világ ipariparadicsom-termelésének 12, Spanyolország 5, míg Portugália a 3%-át adja. Ezen országokban a vizsgált időszakban (2023. július 9–15.), ami az ipari paradicsom tenyészidejét tekintve a szakaszolástól függően az intenzív bogyónövekedés, érés fázisa, a maximum léghőmérséklet több helyen 35-40 °C között alakult, Spanyolország déli részén viszont jelentős területen meghaladta a 40 °C-ot is. Ez azért nagy gond, mert a Brix° melletti másik legfontosabb beltartalmi paraméter, a piros színt adó likopin bioszintézise 32 °C felett blokkolt.
Az elmúlt évben 44 416 ezer tonna ipari paradicsomot termesztettek összesen, és az előjelzések szerint a 2024-es termésmennyiség ennél valamivel több, várhatóan 47 265 ezer tonna lesz.
Az utóbbi években a paradicsomkészítményekből az évi globális fogyasztás 35-38 millió tonna között alakult. A jelenlegi termésmennyiség ennél nagyobb, tehát jogos a kérdés, hogy mi lesz a felesleggel. Például hol lehet azt tárolni? Milyen más célra lehet felhasználni? Erről is szóltak a konferencián, az elképzeléseket a következő cikkemben foglalom össze.
Ez is érdekelheti:
Ökológiai gazdálkodás hazánkban: hogyan érhető el a tíz százalék?
