Kevesen tudják ugyan, de a székelyek kenyere a pityóka, vagyis a burgonya. A zord időjárási viszonyok és a talajtani lehetőségek miatt ugyanis évtizedek óta leginkább ezt a haszonnövényt termesztik itt a gazdák. A legnagyobb gondot az értékesítés jelenti. Ezt némiképpen megoldották a néhány éve Csíkszentsimonban épült és a Gyergyóremetén létesülő hasábburgonya-üzemek (chipsgyárak). Jó hír, hogy mintegy 90 millió euróból újabb burgonyatárolók és feldolgozó üzemek létesülnek Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén. A tárolóegységek közül kettőt már működtetnek, októberben pedig várhatóan beindul a hasábburgonya-üzem is. Az utóbbiról, hogy mi indokolta a beruházást, Kari András kivitelezésért felelős szakmai vezetővel beszélgettünk.

– Helyi, illetve hazai gyökerekkel rendelkező több éve elszármazott vállalkozókkal közösen igyekeztünk feltérképezni, hogy Székelyföldön milyen adottságokra alapozva lehetne sikeres vállalkozásokat építeni, munkahelyeket teremteni, és ezáltal hozzájárulni a gazdasági fejlődéshez.

Az egyik ilyen a székelyek kenyere, a pityóka. Vannak már helyi szinten is feldolgozók, chipsüzemek, amelyek megfelelő alternatívát kínálnak a burgonya értékesítéséhez. Viszont a nemzetközi piacon a legnagyobb részesedést és a legdinamikusabban fejlődő iparágat a hasábburgonya és konyhakész burgonya piaca teszi lehetővé. Innen jött az ötlet, hogy szükség lenne feldolgozóra, aminek viszont folyamatosan, egész évben, megfelelő minőségű alapanyagot kell biztosítani, és ezt teszi lehetővé a tározó. A projekt 2020-ban elindult, 2021-ben folytattuk az előkészületeket, majd hozzáfogtunk és megépítettük a tárolóegységeket, amelyek külön-külön beruházások, a négy közül kettőt a Baradi Agro és a Via Agro Kft.-k üzemeltetik.

– Gyergyóremetén egymás szomszédságában épült a hasábburgonya-gyártó üzem és a burgonyapehelygyár. Ez azért fontos, mert a hasábburgonya előállítása során keletkező veszteséget a pehelykészítéshez tudják felhasználni. A hasábburgonya-üzem évi 27 ezer tonna terméket állít majd elő, 54 ezer tonna alapanyagból, azaz óránként 5 tonnát 10 tonna krumpliból. A hasábburgonyára évről évre nő a kereslet az európai piacon, pityókapehelyre pedig még nagyobb az igény – mondja Kari András, hozzátéve, hogy már most jelentkeznek a felvásárlók, akik szeretnék lekötni a számukra szükséges mennyiségeket.

Gyergyóalfaluban már meglévő és működő tározók jelenleg 22 000 tonna burgonyát képesek több mint 10 hónapig hatékonyan tárolni. A mellettük lévő másik két tároló kapacitása egyenként 15 ezer tonna. Mindezek mellett további bővítési lehetőség van, így el lehet érni a 95 000 tonna kapacitást is. Ez a mennyiség gyakorlatilag megduplázza Románia professzionális burgonyatároló kapacitását. A tárolókban működik egy friss árut csomagoló üzem, ami nemcsak az ipar, hanem az étkezési burgonya piacát is segíti, ugyanakkor azokat a gazdákat is támogatja, akik nemcsak ipari burgonyát, hanem étkezésit is termesztenek és nincsen igazán értékesítési piacuk.

Így ők is el tudják adni terményüket a tároló és feldolgozó egységeket működtető cégeknek, amelyek utólag eljuttatják a végfelhasználókhoz, például a szupermarketláncokba.

A krumplit előzetes tisztítás, válogatás, mosás, hámozás után a megfelelő igények szerint felszeletelik, majd kimérve vákuumosan csomagolják. Lehűtik, és így tíz napig tudják tárulni. A gyorsfagyasztott hasábhoz képest prémiumtermék, mert itt nincs elősütés, fagyasztás, ezért megőrzi az ízét, többet nyújt gasztronómiai értékben, mint a hasáb. A hátránya az, hogy nagyobb távolságra nem lehet szállítani, hiszen a szavatossága rövid és kibontás után azonnal fel kell használni a terméket. Ez főleg a vendéglátóiparban hasznosítható.

Maradjunk még a beszállítóknál. Honnan és milyen feltételekkel veszik át tárolásra és a feldolgozáshoz szükséges burgonyamennyiséget?

– Amikor megállapodunk a gazdával, szerződésben rögzítjük az együttműködés feltételeit. Előzetesen leszögezzük a mennyiséget és megállapodunk a minőségi követelményekben is. Ezek függvényében meghitelezzük a szükséges vetőmagmennyiséget, amit a gazdának a termésből kell törlesztenie. Ez a leszerződtetett összeg mintegy 20-25 százalékát teszi ki. Más inputot nem biztosítunk.

Kovászna és Hargita megyében 12, illetve 7 ezer hektáron terem pityóka, de a termelés nagyon elaprózott. Hargita megyében jelenleg mintegy 7000 hektáron terem pityóka, ebből 3000 hektár az, amire a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) támogatást is fizet, a többit a háztáji gazdaságokban termesztik. A három székelyföldi megye összesen 14 ezer tonna ipari felhasználásra szánt krumplit tud előállítani. A romániai krumpliföldek 175 ezer hektárt tesznek ki, de ebből csak 27 ezer hektár részesül uniós területalapú támogatásban, azaz a többi még mindig háztáji gazdaságok részét képezi. Az átlagtermés 22-25 tonna/hektár körüli. Tavaly több mint 98 százalékban az említett zónákból szállították be a termést. Azóta próbálkoztunk koraérésű fajtákkal máshonnan is. De nem igazán találtunk beszállítót, így elsősorban a Székelyföldre alapozhatunk. 47 mezőgazdasági entitással van szerződés, köztük vannak gazdák, társulások, szövetkezetek, így ennél jóval több termesztőről beszélhetünk.

Mindamellett, hogy az említett feldolgozóegységek felvásárlópiacot biztosíthatnak a székelyföldi burgonyatermesztőknek, az sem mellékes, hogy munkahelyeket is teremtenek. Hányan fognak dolgozni az említett mezőgazdasági létesítményekben?

– A hasábburgonya-gyárban 50, a pehelykészítő üzemben 38, a tárolókban 20-20 fő fog dolgozni.

A jó hír, hogy nagyon sok kolléga – köztük frissen végzett fiatal agrármérnök, automatizálási mérnök, gépészmérnök és így tovább – jött haza külföldről, amikor meghallották, hogy lesz egy ilyen mezőgazdasági létesítmény. Voltak olyanok is, akik hazajőve látták, hogy mi épül itt, majd megkeresték a céget és felajánlották szakmai tudásukat. Nemcsak Magyarországról, hanem Németországból is hazatelepedett kolléga. Fontos volt számukra, hogy a technológiát illetően olyan szakmai színvonalat kapjanak, amelyet külföldön is megtaláltak. Ezt biztosítjuk, fejlődési lehetőségekkel együtt, így sokan úgy döntöttek, hogy „átigazolnak”.