Szerző: Szoboszlai Mihály

A gazdasági növekedés mindig is központi téma volt a közgazdasági elemzésekben és kutatásokban, és ez a 2020-as években sincs másként. Az elmúlt évek jelentős kihívásai, mint a Covid-járvány, az energiaválság és a geopolitikai konfliktusok, komoly próbatétel elé állították az európai és a magyar gazdaságot. Ezek a kihívások szükségessé tették a növekedési képesség megújítását és a gazdasági modell újragondolását.

Mi lehet az, ami egy ilyen helyzetben is képes növekedést és fenntartható felzárkózást eredményezni Magyarország számára? A válasz egyértelműen az innováció.

De mi is az az innováció? Gyakran tévesen csak a kutatás-fejlesztési tevékenységet vagy az egyetemi laborokban és kutatóintézetekben végzett munkát tekintjük annak. Az innováció folyamata azonban ennél sokkal összetettebb, és közelebb áll a mindennapi életünkhöz, mint azt sokan gondolják. Az ötletek, a kutatás, valamint az új tudás, továbbmenve az új termékek és szolgáltatások létrehozása az innováció szükséges, de önmagában nem elégséges feltételei. A hiányzó kulcsfontosságú elem: a piacra bocsátás (angolul commercialization), amin keresztül a találmányok prototípusai vagy az új megközelítések forgalomba kerülnek megvásárolható termékek és szolgáltatások formájában.

Innováció = találmány × piacosítás

Egy hagyományos vállalkozótól alapvetően az különbözteti meg az innovációvezérelt vállalkozót, hogy növekedési stratégiáját az újításra alapozva többletköltséget (és kockázatot) vállal az ígéretesebb megtérülés reményében. A hazai szóhasználatban szokás „magas növekedési potenciállal bíró, ötletgazdag cégekként” is utalni ezekre a vállalkozásokra. Az új termék/szolgáltatás fejlesztése, gyártása és terjesztése (piacra bocsátása) nagyobb és összetettebb ráfordításokat kíván, mint az azonos piacon működő, már bevett termelési rendszerek adaptálása.

Adatalapú vizsgálatok szerint, amíg a hagyományos vállalkozások növekedése lineáris és jellemzően a piacok által korlátozott ütemű, addig az innovatív termékek előretörése exponenciális növekedést biztosíthat (ábra).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 júniusában megjelent Növekedési jelentése (MNB 2023) átfogóan vizsgálta az előző évtized hazai gazdasági növekedésének innovációvezérelt részét. Azokat a vállalkozásokat tekintettük innovációvezéreltnek, amelyek megfigyelhető innovációs aktivitás (szabadalom, védjegy, részesülés fejlesztési támogatásban, K+F adókedvezményben) mellett legalább három egymást követő üzleti évben, évente legalább 20 százalékkal növelték reál árbevételüket. Az így növekedő cégeket a közgazdasági irodalom gazella-cégeknek nevezi. Ha a gazella-növekedés megtorpant, de az innovatív cég ezt követően értékesített külföldre, változatlanul innovációvezéreltnek tekintettük; abból a megfontolásból, hogy a nemzetközi helytállás, az exportpiaci verseny folyamatos innovációt kényszerít ki. A hozzávetőlegesen 500 innovatív gazella és 600 innovatív exportőr összesen 1100 hazai innovációvezérelt vállalkozást eredményezett az előző évtized végén.

Az innovációvezérelt vállalatok makrogazdasági hozzájárulása nem csupán számokban mérhető, hanem a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mindennapi működésében is érezhető. Az új technológiák és módszerek bevezetése, valamint a korszerűsítő fejlesztések révén ezek az ágazatok képesek lépést tartani a globális piaci trendekkel, növelve ezzel a termelékenységet és a fenntarthatóságot. Ezáltal a gazdák és élelmiszertermelők nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is versenyképesek maradhatnak, ezen túlmenően pedig folyamatosan növekedve bővíthetik vevőkörüket.

A 86 vállalatból 15 a primer ágazatban gazdálkodott, 62 cég az élelmiszeripar valamelyik alágazatában termelt, míg további 9 vállalat főtevékenysége szerint szolgáltató tevékenységet végzett. Utóbbi szűk körben találhatunk vetőmag-kutatással, növényvédőszer-fejlesztéssel, mikrobiológiával, agroinformatikával, viselkedési és genetikai szolgáltatással, valamint erdővédelemmel foglalkozó, innovatív vállalkozásokat is. A 86 vállalkozásból 64 cég kis- és középvállalkozás volt és 7 vállalat mérete érte el csupán a nagy kategóriát. A vállalatok átlagéletkora (kerekítve) 12 év volt, ami 3 évvel magasabb, mint a tipikus innovációvezérelt vállalkozás (MNB, 2023, 54. o.). A területi megoszlás szerint a vállalatok több mint fele (44 cég) az Alföldön található, míg 21–21 cég (24–24 százalék) a fővárosban és a Dunántúlon termelt. A 86 vállalkozás kétharmada exportálta termékét.